Mentsük ki a hulladékot a szemétből! 2. rész - Future of Debrecen

Mentsük ki a hulladékot a szemétből! 2. rész

Mi történik a papírral?

A szelektív hulladékgyűjtés mára számos háztartásban a heti rutin részét képezi. Azonban nem mindenki tudja, hogy a gyakorlatban mi történik a kék színű kukákban gyűjtött papírral, miután az illetékes szolgáltató elszállíttatta. Pedig a papír kalandja igazából még csak itt kezdődik, hiszen jó néhány lépés választja el az újbóli felhasználásától.

A keletkező papírhulladékoknak két fő „útja” lehetséges.

Egyrészt kerülhet a használt papír a kommunális, háztartási vegyes hulladék közé. Ez több okból is megtörténhet, nem minden esetben azon személy szándékán vagy figyelmetlenségén múlik, aki kidobja, hiszen ha szennyeződött a papír, akkor a kommunális hulladék közé kell tenni. A zsíros vagy olajos szennyeződések nem távolíthatók el teljes mértékben a növényi rostok közül, így ez az anyag nem használható fel az újrahasznosítás folyamatában, sőt további szennyezések forrása is lehet. A szennyezett papírhulladék mellett a fóliával bevont vagy fényezett (más néven felületkezelt), nem 100%-ban növényi anyagú hulladék sem kerülhet a kék kukába. Ha a kommunális hulladék közé kerül, akkor két opció lehetséges: vagy hulladéklerakókba azaz depókba kerül, vagy a hulladékégetőbe, s ekkor ezzel válik energiává.

Természetvédőként fő célunk azonban a papírhulladék szelektív gyűjtőben való elhelyezése, ahonnan aztán az összegyűjtést és elszállítást követően feldolgozzák és újrahasznosítják, hogy újból alapanyag lehessen belőle, így mentve meg megannyi fa életét. A folyamat egy döntéssel kezdődik, miszerint elvisszük-e a papírhulladékunkat a gyűjtőbe? Ha a válaszunk „igen”, akkor következhet is a szelektív hulladékgyűjtés következő sarkalatos pontja: a hulladék összegyűjtése és elszállítása. Egyes szolgáltatók egyszerre gyűjtik be a szelektív kukák tartalmát. Azonban nagyon fontos itt megjegyezni, hogy a szelektív hulladékgyűjtő autókban különböző fakkok vannak a különböző típusú hulladékoknak. A gépkezelő minden esetben a helyes részlegbe üríti azt, így a szállítás során sem keverednek a különböző hulladéktípusok. Utunk következő állomása a válogatóüzembe vezet, ahol részben kézi, részben gépi módszerekkel minden hasznosítható frakciót különválogatnak egymástól a hasznosításra történő előkészítés részeként.

De hogyan is lesz a hulladékból termék?

A hulladék feldolgozása és az újbóli alapanyagként történő felhasználása eltérő lehet az eljárást végző vállalatok és a végső cél szerint. Más szóval a különböző típusú nyersanyagok gyártásához különböző típusú eljárások szükségesek. Gondoljunk csak bele, milyen sok féle papírral találkozhatunk a mindennapok során! – Azonban a hulladékból alapanyag előállításának főbb lépései lényegében azonosak.

A papírhulladékot az összegyűjtést követően az erre szerződött cég elszállítja feldolgozásra. Szétválogatják és bálázzák a hulladékot. A papír homogenizálását fizikai úton aprítással kezdik, majd kémiai úton folytatják. A darabokat nagy tartályokban feloldják vízzel, majd a pépesített masszát kiterítve többször is átdolgozzák, hogy minél jobban szétválasszák a papírdarabokat, egészen az alapot adó cellulózrostokig. Ebből lesz a papíripari rostanyag, ami ismerős lehet a már megismert papírgyártás folyamatából. A rostanyagot tovább formázzák, hogy papíríveket gyártsanak belőle. A keletkező homogén massza legnagyobb része víz, amely a megfelelő anyagminőség elérését követően nedves görgőkön és melegített hengereken keresztül jut a tekercselőbe. Előtte azonban kap egy keményítő bevonatot, hogy később a papírra kerülő anyagok, mint például a tinta, ne folyósodjanak majd szét. A száraz és kezelt papíríveket hengerekké tekerik fel, amelyeket aztán kisebb rollnikra vágnak, majd – a végső felhasználási céloknak megfelelően – méretre szabják. A papírlapokat utána kisebb csomagokba gyűjtik, becsomagolják és elszállítják.

És hogy miért is jó, ha szelektíven gyűjtjük a papírt?

  • Az „újrapapírhoz” nem szükséges primer papírt előállítani, így nem szükséges újabb fákat kivágni
  • Nem szükségesek a gyártásnál használt egyéb anyagok, mint például a mészkő és kén
  • Új tonna papír előállításához több, mint 400 m3 vízre is szükség van, ezzel szemben a repapírhoz elég csupán ennek a negyede
  • A repapírhoz nem használnak klórt, ezért is lesz sötétebb a színe, így ez az eljárás a környezetet sem szennyezi jelentős mértékben.
  • A fák megóvásával nem csak az ő életüket, hanem az általuk teremtett élőhelyet, az azokat használó élőlények életét és közvetett úton a mi életünket is megvédhetjük.

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!