Mentsük ki a hulladékot a szemétből! 3. rész - Future of Debrecen

Mentsük ki a hulladékot a szemétből! 3. rész

Az üveg útja

Vajon mi történik az üveggel, miután a szemétbe került?

Ha a kommunális hulladékkal együtt vitte el a hulladékkezelő, akkor valószínűleg egy hulladéklerakóban végzi, és ezzel egyidejűleg elvész a gyártáshoz felhasznált értékes nyersanyag, munka és energia (1700 °C).

Azonban, ha zölden gondolkozunk, kinyílik előttünk a világ! Ti hová adnátok le a meg nem sérült üvegeiteket?

Ha csökkenteni szeretnénk a hulladékok mennyiségét, akkor az első lépések a megelőzés és az újrafelhasználás. Ha engem kérdeztek, hogy mit tennék a már meglévő üvegeimmel, nem tudnék minden kontextusban helytálló választ adni, hiszen olyan sokféle típusa van. Régi álmom egy saját üvegház, így ha síküveggel találkozok, félreteszem, és ha lesz elegendő, megépítem álmaim téli kertjét. Azonban ha szörpös vagy befőttes üvegem van, megnézem, hogy betétdíjas csomagolással van-e dolgom. Ha igen, persze én is visszaváltom, azonban ha nem, használhatom ételhordóként, befőzéshez, de akár le is adhatom egy csomagolásmentes boltban. Ott mindig jól jön az utánpótlás. Épp a minap mentem kimérős alapanyagokért, és jó szokásom szerint megkívántam a csokoládéba mártott mandulát. Azonban ki voltak számolva az üvegeim, de szerencsére az eladó megmutatta, hogy nyugodtan vásárolhatok, van egy kosárnyi befőttes üvege.

Ha azonban a szelektív hulladékszigetre vittem és a megfelelő kukába dobtam, megkezdődik az üveg nyersanyaggá válásának útja.

Az üveg az egyik legkönnyebben és szinte 100%-ban újrahasznosítható anyag. Fontos tudni, hogy az újrahasznosított üveg sokkal alacsonyabb hőmérsékleten olvad meg, mint a kvarchomok; és az újrahasznosított üvegből történő gyártás a szükséges kvarchomoknak csak 20% -át teszi szükségessé. Ebből adódik, hogy az újrahasznosítás csökkenti a szükséges energia- és nyersanyagmennyiséget. 

De kezdjünk is bele! 

A nyers üvegtörmelék számos folyamaton megy keresztül, melynek során eltávolítják a szennyeződéseket. A nagyobb fém tárgyakat (fém kupakok) egy mágnes segítségével távolítják el az üvegekről, majd azok egy zárt kamrába kerülnek, ahol nagynyomású levegővel távolítják el az olyan könnyű tárgyakat, mint a papír vagy műanyag fedő. Innen egy függőleges szárítóba megy az anyag, ahol a forró levegő eltávolítja a nedvességet, az üvegport és a papírcímkéket az üveg felületéről. A száraz és tisztított üvegdarabok egy speciális szeparáló gépbe kerülnek. A kiválogatás első lépése az olyan szennyeződések eltávolítása, mint a kerámia, a kő, bizonyos fémek, az ólomkristály üveg, az alumínium és a hőálló üveg.
Ebbe a válogató gépbe rezgő adagolók és szállítószalagok segítségével jut el az anyag. Az első szakaszon alulról-felülről megvilágítják az üveget, illetve nagy felbontású kamerák segítségével vizsgálnak minden egyes üvegszilánkot. Az így szerzett információkat továbbítja a kamera egy számítógépnek, mely érzékeli és eltávolítja a szennyeződéseket.

A megtisztított, szelektíven gyűjtött üveget tisztítás után őrlik, válogatják és méret szerint osztályozzák, illetve szín szerint válogatják. Három fő színkategória szerint különítik el az üvegeket: színtelen, borostyán (barna) és zöld. Az üvegőrleményt az üveggyárban az elsődleges nyersanyagokból olvasztott masszához keverik és terméket gyártanak belőle a már korábban ismertetett módon. Az üveghulladék anyagában semmit sem változik az újrahasznosítás során, így a folyamat a végtelenségig ismételhető.

Az üveghulladék hasznosításának másik lehetősége az építőiparban történő felhasználás. Az üveg őrleményt különféle anyagokkal keverve használják útépítésben (cementtel vagy bitumennel keverve érdesebb útfelület kialakítását teszi lehetővé), üvegbeton készítésére (szerkezetépítésben; belsőépítészetben, de a bútoriparban is alkalmazható) és szigetelési célokra. 

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!