Mentsük ki a hulladékot a szemétből! - Future of Debrecen

Mentsük ki a hulladékot a szemétből!

A PET palackok titkos élet – 1. rész

Személyes tapasztalatok (is) következnek, jó olvasást!

Gimnázium után egy kedves ismerősöm nyári munkát ajánlott. Mesélte, hogy nem csak magamnak teszek jót (zsebpénz), hanem a környezetemnek is. Felkaptam a fejemet és kérdezősködni kezdtem a továbbiakról. A szelektív hulladékgyűjtés utómunkájába kellett becsatlakoznom. A feladatom a PET palackok válogatása, kezelése és tömörítése volt. Kiváló tanulópénz, hiszen – és magamból indulok ki – egy akkor 17 éves srác nem nagyon tudta felmérni, mi is az a műanyag hulladék, milyen mennyiségben is vesz bennünket körül, vagy hogy épp mi történik vele miután – jobb esetben – a szelektív szigeten elválnak útjaink. Menő volt fél literes műanyag palackból inni – vagy ha nem is, mi akkor is azt éreztük.

Újfent magamból kiindulva mondhatom, hogy nagyon jó irányt vett a szemléletformálás, hiszen már régen nem menő a műanyag palack használata, és én is csak félve veszem elő, pedig az enyém már sok száz újratöltést megélt. Mára szerencsére a higiénia miatt sem kell aggódjak, hiszen kiváló megoldások vannak már erre is. Nevelési célzattal azonban még mindig a kulacs a szerencsésebb, és – valljuk meg – rendkívül dekoratívak vannak már. De térjünk vissza az cikk fő szálára.

Hogyan és miből is készül a PET palack?

Mivel olyan sokféle műanyagot ismerünk, így a leegyszerűsítés okán csak a PET palackok eredetéről számolok be. A felhasznált műanyag igazi neve polietilén-tereftalát vagy (C10H8O4)n, így válik igazán érthetővé a „PET” elnevezés. Az akkor újnak számított anyagot 1941-ben szabadalmaztatta John R. Whinfield és James T. Dickson egy brit textilipari vállalatnál. Kezdetben főképp műszál előállítására használták, az első termékek, amelyek PET anyagból készültek, üvegfóliák és léggömbök voltak. Előnyeire csak 1976-ban jöttek rá, amikor az üdítő italok csomagolására kezdték el használni. Áttetsző anyagú és csupán bizonyos körülmények mellett léphet kölcsönhatásba élelmiszerrel, újrahasznosítható és újrahasználható anyag. Ha igazán belegondolunk, rá kell jöjjünk, hogy a legidősebb PET palackok is legfeljebb 48 évesek. 

A PET palackok gyártása egy kétfázisú folyamat. Először a PET granulátumból körülbelül 280 °C-on megolvasztva előformákat készítenek. Ezek a formák már rendelkeznek a palack nyaki részén menetekkel, mégis kis méretűek és könnyen szállíthatók. Röviddel a töltési folyamat kezdete előtt az előformákat ismét felhevítik körülbelül 120 °C-ra. Ekkor még úgy fest, mint egy függőleges irányból laposra taposott palack. A fúvás során nyerik el végső palackformájukat. Ennek a folyamatnak a neve a nyújtva fúvás.  Ekkor egy rendkívül áttetsző anyagot kapunk, ami a gyártási folyamat során nyeri el részlegesen kristályosodott, stabilabb és ellenállóbb végső formáját, és kezdődik a palackok töltése.

Probléma azonban, hogy a PET, mint anyag pontos lebomlási ideje nem ismert, így nem ördögtől való dolog kijelenteni, hogy a legyártott első ilyen palackok – hacsak nem kerültek az újrahasznosító üzembe – a mai napig is velünk vannak földön, vízen, levegőben. Jelenleg évente körülbelül 8 millió tonna műanyag kerül az óceánokba.

Tudtad?

Minden liter megvásárolt ásványvíz palackozásához további 2 liter víz felhasználása szükséges a gyártás során. Így tulajdonképpen, amikor megiszunk 1,5 liter ásványvizet, igazából 4,5 liter vizet fogyasztunk. 

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!