Mentsük ki a hulladékot a szemétből! - Future of Debrecen

Mentsük ki a hulladékot a szemétből!

A PET palackok titkos élete – 2. rész

Az előző részben megismerkedtünk a PET-tel mint anyaggal, és, hogy hogyan is készülnek a – sajnos mindennapjaink részét képező – palackok. Most lessünk meg azt, hogy mit is rejtenek a sárga kukák, illetve hogy mi is történik az újrahasznosítási folyamatban. 

A szelektív szigeteken könnyen lehet tájékozódni, habár a színek helyenként változhatnak, a kukákon elhelyezett piktogramok minden esetben egyszerű azonosítást tesznek lehetővé. Nagyon fontos, hogy tiszta, átöblített anyagot dobjunk bele! Ez több okból is kiemelendő, hiszen a válogatóban, ahol még nem szenzorok segítségével történik a szortírozás, emberek dolgoznak. Másrészt az anyag szempontjából is fontos tényező a tisztaság, így, ha PET palackot, terrapack palackot vagy más anyagot viszünk ki, öblítsük el. Én magam is dolgoztam diákként ilyen helyen, ezért is érzem fontosnak ennek kiemelését. Az újrahasznosítás vonatkozásában a PET speciális eset, hiszen nagy mennyiségben van jelen a csomagolóanyagok halmazában és egyszerűen válogatható. Ebből adódik, hogy nagy mennyiségű PET anyag áll rendelkezésre, amely gazdaságosan újrahasznosítható. 2017-ben Magyarországon 10 palackból 3 került a szelektív hulladékgyűjtés futószalagjára. 

A PET palackokat újrahasznosító iparág egy jól felépített üzletággá vált az elmúlt évek során. A használt PET palackok műszál és textil formájában vagy új PET palackokká alakítva hasznosíthatók újjá. Így, az újrahasznosítás révén, a PET egy zárt anyagkörforgás részét képezi, jelentősen csökkentve az olyan természeti erőforrások kisajátítását, mint például a kőolaj. 

Kezdjük is el!

Az újrahasznosítási folyamat első lépése a címkék és kupakok eltávolítása. Ez növeli a tisztaságát és csökkenti a későbbi tömörítéshez használt energiát. A PET palackokat úgy tervezték meg, hogy minimum 6-8 bar nyomást kell kibírniuk. Mivel a szénsavas üdítők a szállítás és a felhasználás során rázódhatnak, így az előforduló legnagyobb nyomást is biztonsággal állniuk kell. A folyamat következő állomása a PET palackok felaprítása.  Az intenzív mosási fázis egy egytengelyes mosóban történik, ahol 60-80°C-os mosószeres víz segítségével távolítják el a mechanikai szennyeződéseket, köztük a címkék ragasztóanyagát. Az ülepítőben fajsúlyuk különbözősége miatt elkülönülnek a címke maradványai és a kupakok a PET anyagoktól.  A centrifugálás és szárítás után a PET darálék az extrúder gépbe kerül, ahol 290°C-on megolvasztják, majd granulálják. A granulátum a víz alatt kristályosodik ki. A víz nemcsak jó szállítóközeg, de biztosítja a kész alapanyag hűtését és garantálja az alapanyag gömb formáját, amely a későbbi szállításnál és tárolásnál lesz nagyon fontos. 

Az elkészült regranulátumot zsákokba töltik, majd elszállítják a későbbi feldolgozás helyére. Az anyagból polár pulóverek, hálózsákok és szigetelő anyagok vagy akár a korábban megismert PET palackok is készülhetnek.

Borbélyné dr. Bacsó Viktória

Agóra Tudományos Élményközpont ügyvezetője

Tornainé Kicsák Edit

környezet biotechnológus

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

stratégiai igazgató, Debreceni Városüzemeltetési Kft.

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!