Mentsük ki a hulladékot a szemétből! - Future of Debrecen

Mentsük ki a hulladékot a szemétből!

A PET palackok titkos élete – 2. rész

Az előző részben megismerkedtünk a PET-tel mint anyaggal, és, hogy hogyan is készülnek a – sajnos mindennapjaink részét képező – palackok. Most lessünk meg azt, hogy mit is rejtenek a sárga kukák, illetve hogy mi is történik az újrahasznosítási folyamatban. 

A szelektív szigeteken könnyen lehet tájékozódni, habár a színek helyenként változhatnak, a kukákon elhelyezett piktogramok minden esetben egyszerű azonosítást tesznek lehetővé. Nagyon fontos, hogy tiszta, átöblített anyagot dobjunk bele! Ez több okból is kiemelendő, hiszen a válogatóban, ahol még nem szenzorok segítségével történik a szortírozás, emberek dolgoznak. Másrészt az anyag szempontjából is fontos tényező a tisztaság, így, ha PET palackot, terrapack palackot vagy más anyagot viszünk ki, öblítsük el. Én magam is dolgoztam diákként ilyen helyen, ezért is érzem fontosnak ennek kiemelését. Az újrahasznosítás vonatkozásában a PET speciális eset, hiszen nagy mennyiségben van jelen a csomagolóanyagok halmazában és egyszerűen válogatható. Ebből adódik, hogy nagy mennyiségű PET anyag áll rendelkezésre, amely gazdaságosan újrahasznosítható. 2017-ben Magyarországon 10 palackból 3 került a szelektív hulladékgyűjtés futószalagjára. 

A PET palackokat újrahasznosító iparág egy jól felépített üzletággá vált az elmúlt évek során. A használt PET palackok műszál és textil formájában vagy új PET palackokká alakítva hasznosíthatók újjá. Így, az újrahasznosítás révén, a PET egy zárt anyagkörforgás részét képezi, jelentősen csökkentve az olyan természeti erőforrások kisajátítását, mint például a kőolaj. 

Kezdjük is el!

Az újrahasznosítási folyamat első lépése a címkék és kupakok eltávolítása. Ez növeli a tisztaságát és csökkenti a későbbi tömörítéshez használt energiát. A PET palackokat úgy tervezték meg, hogy minimum 6-8 bar nyomást kell kibírniuk. Mivel a szénsavas üdítők a szállítás és a felhasználás során rázódhatnak, így az előforduló legnagyobb nyomást is biztonsággal állniuk kell. A folyamat következő állomása a PET palackok felaprítása.  Az intenzív mosási fázis egy egytengelyes mosóban történik, ahol 60-80°C-os mosószeres víz segítségével távolítják el a mechanikai szennyeződéseket, köztük a címkék ragasztóanyagát. Az ülepítőben fajsúlyuk különbözősége miatt elkülönülnek a címke maradványai és a kupakok a PET anyagoktól.  A centrifugálás és szárítás után a PET darálék az extrúder gépbe kerül, ahol 290°C-on megolvasztják, majd granulálják. A granulátum a víz alatt kristályosodik ki. A víz nemcsak jó szállítóközeg, de biztosítja a kész alapanyag hűtését és garantálja az alapanyag gömb formáját, amely a későbbi szállításnál és tárolásnál lesz nagyon fontos. 

Az elkészült regranulátumot zsákokba töltik, majd elszállítják a későbbi feldolgozás helyére. Az anyagból polár pulóverek, hálózsákok és szigetelő anyagok vagy akár a korábban megismert PET palackok is készülhetnek.

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!