Mentsük ki a hulladékot a szemétből! - Future of Debrecen

Mentsük ki a hulladékot a szemétből!

A papír útja

A papír körbevesz bennünket. Csomagolóanyagok, levelek, számlák, újságok, könyvek formájában – és megannyi más módon találkozhatunk vele a mindennapok során. Azonban sok esetben meglepetést okozhat annak eredete, vagy sokakban kérdés merülhet fel azzal kapcsolatban, hogy mi is történik vele a kék kuka után,  és mi, ha a kommunális hulladék közé keveredik.

Kezdjük az elején!

Eredetét tekintve két fajtáját különböztethetjük meg. A természetes papír talán az ismertebb, ezek növényi rostokból állnak. 1 tonna természetes eredetű papír előállításához 417 m3 vízre és megközelítőleg 17 fára van szükség az egyéb mellékanyagok (mészkő, kén, klór…) mellett. Ezért is nagyon fontos az újrahasznosítás, hiszen így a fákat és a hozzájuk tartozó élőhelyeket és élőlényeket is megóvjuk. Fontos kiemelni, hogy 1 tonna hulladékpapírból 12 kifejlett fa anyagának megfelelő papír állítható elő. A gyártás során először a fa kérgét hántják le, majd a megtisztított részt apróra darabolják. A következő folyamat a cellulóz rostok leválasztása, ez vegyszerekkel vagy gépi darálók segítségével is megtörténhet. Eredményül egy sűrű pépet kapunk, amelyet többször átöblítenek, mosnak, majd klórral kifehérítik. Igen, a klór miatt lesz olyan fehér a papír, amelyet a nyomtatás során használunk.  A keletkezett pépekből egy szitaszalag kirázza a vizet, majd egy homogén papírfolyamot kapunk, ami nedves görgőkön és melegített hengereken keresztül jut a tekercselőbe. A papír milyensége a pépesítőben dől el. Vegyszeres pépesítéssel erős papírt állítanak elő – ilyen például a nyomtató papír és az írólap, az élelmiszeres zacskó és a hullámkarton doboz. Ez az eljárás nem túl hatékony, mert a fának csak egy részéből lesz papír. A folyamat „iszapos” hulladékát rendszerint elégetik. A gépi pépesítés nagyjából kétszer több energiát fogyaszt, de a fa 95%-át papírrá alakítja. Az ilyen papír általában gyengébb minőségű, könnyebben sárgul: főként újságokat, telefonkönyveket nyomtatnak rá.

A papírok másik típusa az úgynevezett szintetikus papír, amelynek egyik legfontosabb alapanyaga a kőolaj. Sejthetjük, hogy bár a korábbi folyamat sem nevezhető környezetbarátnak már csak az alapanyag miatt sem, a szintetikus papír előállítása sokkal nagyobb környezeti terhet tudhat magáénak. A szintetikus papír szerkezeti felépítéséből adódóan nem szakad, nehezen gyűrődik, sok esetben vízhatlan. Jellemzően nem a nyomdaiparban használják fel, hanem fólia jellegű csomagolóanyagként, de a repülőgépek gyártásánál is nagy szerephez jut.

Készítése során a papírpépbe nagy mennyiségű műszálat kevernek, összepréselik, bizonyos esetekben kötőanyagba mártják, majd melegítéssel összeolvasztják őket, és indul a tekercselőbe.

A korábbiakból következik, hogy otthon, az iskolában, vagy az irodában elsősorban természetes papírral találkozhatunk. De mi történik vele ezután?

A következő részből megtudhatjátok! Tartsatok velem és gyűjtsünk szelektíven együtt!

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!