Az idei tanévtől módosult a köznevelési rendszer célrendszere a Nemzeti Alaptanterv 2020. évi módosításával. Sok családban a napokban születik döntés arról, hogy merre tovább, óvodából melyik iskolába, általánosból melyik középiskolába írassuk be, irányítsuk gyermekeinket. Sok-sok szempontot mérlegelhetünk, míg kiválasztjuk, a megfelelőnek vélt intézményt. 

Laikusként nehéz eligazodni az iskolák honlapján elérhető dokumentumok sorában. Cikksorozatomban szeretnék rávilágítani arra, hogy mit is várhatunk, hová juthat el a gyermekünk, ha végigjárja a köznevelési rendszer 12-13 évfolyamát.

Hazánkban a fő tartalmi szabályozó a Nemzeti Alaptanterv (NAT2020) amiből egy adott évfolyamra csak egy van érvényben. A váltás, mindig felmenő rendszerben történik, a szakaszhatárokon bevezetve az új, vagy módosított Nemzeti Alaptantervet. A 2019/2020. tanévben a köznevelési rendszer minden évfolyama a NAT2012 szabályozása szerint tanult, a 2020/2021. tanévben az általános iskola 1. és 5. évfolyama, a középiskolák 7. és 9. évfolyama a NAT2020, a többi évfolyam a NAT2012 szerint. És ez így lépeget majd évről, évre.

A Nemzeti Alaptanterv alapján szakemberek készítenek Kerettantervet (KET), amelyből van egy állami, s lehetőség van rá, hogy az előírások betartásával különféle intézmény fenntartók saját kerettantervet akkreditáltassanak.

Az, hogy mire is akarjuk nevelni az iskolába beíratott gyermekeket – az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása -, a Nemzeti Alaptanterv első részében található.

Leírja a köznevelési rendszer értékeit, meghatározza a fejlesztési területeket, s területenként a nevelési célokat. Ezek a leírások, már adnak egy képet arról, hogy milyen nevelő hatásokra számíthatunk az iskolában töltött évek alatt.

A másik nagy terület a különféle kompetenciák fejlesztése, amivel az alaptanterv második része foglalkozik. Hét kompetenciát határoz meg a dokumentum, melyek nincsenek kifejtve, hanem a kerettanterv készítők értelmezése szerint a kerettanterv tantárgyi leírásaiban jelenik meg, hogy egy adott tantárgy, konkrétan mit tud hozzátenni egy adott kompetencia fejlesztéséhez.

Ebből a színes mozaikból összerakni, elképzelni, hogy mit is várhatok majd a gyermekemtől, amikor érettségizik, még a szakembereknek is kihívás.

A cikksorozatban az Oktatás2030 kutatócsoport oldalán közzétett szakmai anyagok segítségével megismerhetjük a NAT2020-ban meghatározott hét kompetencia területet.

1. A tanulás kompetenciái
2. A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi)
3. A digitális kompetenciák
4. A matematikai, gondolkodási kompetenciák
5. A személyes és társas kapcsolati kompetenciák
6. A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái
7. Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák

A TANULÁS KOMPETENCIÁI 

Forrás:

file:///C:/Users/fodor/Desktop/Future%20of%20Debrecen/kiemelt-kompetenciateruletek.pdf

 Letöltés dátuma: 2021.02.09.

Az aktív, önirányított tanulás kompetenciáinak birtoklásához a tanuló egyéni tanulási útvonalakon, belső motivációval ösztönzött tevékenységekkel, önszabályozó stratégiák alkalmazásával, a tudás aktív konstruálásával jut el. A tanuló az aktív, önirányított tanulás kompetenciáit az élet különböző területein változatos helyzetekben és szerepekben, önállóan, valamint másokkal is együttműködve alkalmazza céljai megvalósítása érdekében. 

Ismeret 

A tanuló tisztában van saját érdeklődési körével, tanulási preferenciáival. Többféle tanulási stílust és stratégiát ismer, tisztában van azok jellegzetességeivel, előnyeivel és hátrányaival. Tudja, hogy tanulási kompetenciái közül melyek az erősségei, és melyek szorulnak fejlesztésre.

Képesség, készség 

A tanuló tanulási célokat tűz ki, tanulási stratégiákat és útvonalakat választ, tanulási terv szerint halad, felismerve a leghatékonyabban alkalmazható stratégiát, ellenőrzi és értékeli a tanulási célok elérését. Metakognitív készségeire támaszkodva, előzetes tapasztalatait hasznosítva alkalmazza a megszerzett tudást különböző helyzetekben és különböző problémák megoldásában. Tanulási tevékenysége során ellenőrzi, értékeli és elemzi önmagát a tanulás folyamatában. 

Attitűd 

A tanuló felismeri, hogy az adott tanulási feladatnak van érdekes, hasznos és/vagy értékes eleme, ezért az esetleges tanulási akadályokat leküzdve nyitottan, érdeklődéssel és kíváncsisággal fordul a tanuláshoz. Kezdeményező a saját tanulási útvonalának kialakításában, felelősséget vállal saját tanulásáért, kitartóan halad tanulási céljai felé.