Nálad fészkel rozsdafarkú? - Future of Debrecen

Nálad fészkel rozsdafarkú?

Madaras Máté
A hím koromfekete

Egyes madarak egészen jól alkalmazkodtak az emberi környezethez – városokban, falvakban vagy tanyákon is előfordulnak. Ilyen faj a házi rozsdafarkú is, mely mindenütt megtalálható, ahol épületek vannak. Eredetileg magas sziklafalakon, kőbányákban fészkelt, de hamar rájött, hogy a magas épületek tökéletesen helyettesítik a sziklákat. Az épületek biztonságot nyújtanak a ragadozók elől, és fészkelőhelyekben is bővelkednek.

A házi rozsdafarkú veréb méretű madár, de annál karcsúbb, elegánsabb. Rozsdavörös faroktollait sűrűn rezegteti, testével gyakran bókol, billeget. Az öreg hímek tollazata koromfekete, a fiatalabb madarak és a tojók szürkék. Súlya 14-17 gramm.

Fészkelőhely tekintetében nem válogatós: gerendákon, virágtartóban, szellőzőnyílásokban, épületrésekben, fecskefészekben vagy más fedett helyen lévő tárgyban költhet. Találtak már rozsdafarkú-fészket felakasztott locsolócsőben és cipőben is. Évente akár háromszor is költhet, általában öt tojást rak. A tojó egyedül kotlik, a hím nem eteti. A fiókák két hét kotlás után kelnek ki, majd újabb két hétig maradnak a fészekben. Ezután kiugrálnak és egyenként rejtőznek el farakásokban vagy a sűrű növényzetben. Repülni ekkor még nem tudnak. Ez a viselkedés a védelmüket szolgálja. Ha mind az öten a fészekben vannak egy ragadozó érkezésekor, oda a teljes fészekalj. Viszont külön-külön elrejtőzve nagyobb az esélyük a túlélésre. Minden évben új fészket építenek. Segíthetjük őket azzal, ha ősszel eltávolítjuk a fészekanyagot.

A házi rozsdafarkú mindenféle rovart és pókot elfogyaszt: sáskákat, legyeket, szúnyogokat, hernyókat és poloskákat is. Vonuló madár, márciusban érkezik és októberben vonul el, a telet Dél-Európában tölti. Minden évben áttelel egy-egy öregebb hím, ők főként bogyókkal táplálkoznak.

A hímek éneke egyszerű csicsergés, majd egy utána következő recsegő hang. Korán kelnek, már hajnali háromkor dalolnak – ekkor még a város zajai nem nyomják el a hangjukat.

A házi rozsdafarkú mesterséges odúkkal is telepíthető, de csak akkor, ha ezeket épületekre helyezzük ki, esőtől és széltől védett helyre. Az odú alapmérete 15×15 cm, magassága 25 cm, röpnyílása szögletes, 6×12 cm-es. Legfőbb ellenségei a dolmányos varjak és a macskák. Utóbbiakat zárt tartással vagy csengős nyakörvvel tarthatjuk távol a madaraktól. A házi rozsdafarkú védett madár, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

A tojó egérszürke

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!