Ne etessük a vízimadarakat! - Future of Debrecen

Ne etessük a vízimadarakat!

Madaras Máté

A tél rengeteg lehetőséget ad a madarak védelmére, megsegítésére. Ilyenkor is lehet kiakasztani madárodúkat. A hideg téli estéken a cinegék benne éjszakáznak, megszokják, és tavasszal nagyobb eséllyel költenek benne. Fontos a téli madáritatás is, elég, ha csak naponta pár órára jégmentesíteni tudjuk az itatót. Télen nem takarja a fákon és bokrokon lévő fészkeket a lombkorona, így a madaraknak segítség az is, ha télen (és csak ilyenkor!) a fészkeket levesszük a fa- és bokorágakról, így tavaszra felszabadulnak a legjobb ágvillák. A kistestű énekesmadarak különben sem foglalják el újra tavalyi fészkeiket. 

A legismertebb téli madárvédelmi tevékenység a téli madáretetés. Minden korosztály élvezi a magok körül nyüzsgő tollasok látványát. A madáretetés legfontosabb szabálya a rendszeresség, ha elkezdtük, akkor az adott télen ne hagyjuk abba. Nyáron semmiképp se etessük a madarakat! Ugyanilyen fontos az is, hogy mivel etetünk. A legjobb a sótlan, nem pörkölt, fekete napraforgó, illetve a lágyevőknek a félbevágott alma és az összetört faggyúgolyó. Más eleséget nem ajánlok.

A tél sok állat számára kemény megpróbáltatás, ám a hazai madárfajok kiválóan alkalmazkodtak hozzá, a madáretetés nagy segítség nekik, de elsősorban miattunk, emberek miatt van. Kiváló környezeti nevelési tevékenység ugyanis egy-egy gyerekcsoporttal az etetők feltöltése, az éhes vendégek megfigyelése és meghatározása. A meleg lakásból az ablakon át kinézve nagy élmény lehet a madáretető figyelése, tehát a fő indok a saját szórakoztatásunk, hiszen az énekesmadaraink kibírnák a telet etetés nélkül is.

Különösen igaz ez a vízimadarakra, melyek a városi dísztavak, illetve más természetes tavaink körül nagy számban gyülekeznek. Récék, hattyúk, szárcsák, sirályok keresik a partokon és a vízben téli táplálékukat. Az ő etetésük viszont nemcsak felesleges, hanem kifejezetten káros is! A nem megfelelő táplálék (kenyér, kifli, péksütemények, édességek) miatt a vízimadarak szárnya a hirtelen izomtömeg növekedés végett eltorzul, így életképtelenek lesznek. Kialakulhat az úgynevezett angyalszárny betegség is, mely röpképtelenné teszi a madarat, de a bélgyulladás is gyakori, felborulhat a bélflóra rendje. A vizek tisztaságának sem tesz jót az el nem fogyasztott táplálék, az ugyanis lesüllyed, növeli a tó szerves anyag tartalmát, így könnyebben poshad be a víz. A sok táplálék nagy mennyiségű madarat vonz, a víz pedig jó szállító közege a különböző betegségeknek (pl.: madárinfluenza), mely nagyobb madártömegeket veszélyeztethet. Összefoglalva tehát, bár a jószándék vezérel minden madarat etető embert, de a vízimadarak etetésétől tartózkodjunk, csak ártunk vele. Debrecenben a Békás-tó érintett ebben a témában, így arra kérem a kedves olvasót, ne etesse az ottani récéket és más madarakat.

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!