Oázisok a fagyban - Future of Debrecen

Oázisok a fagyban

Madaras Máté
Csonttollú 

A tél, a hideg minden élőlény számára megpróbáltatásokat jelent. Védekezésképpen az állatok egy része elvándorol, vonul, vannak fajok melyek hibernálják magukat, anyagcsere-folyamataikat lelassítják, de akadnak olyanok is, melyek felveszik a versenyt a hideggel, és kitartanak a hűvös évszakban. A madarak között ezeket a fajokat állandónak nevezzük – nem vonulnak, de kóborolhatnak. Ez azt jelenti, hogy kisebb távolságokat tesznek meg táplálékkeresés közben. Egy-egy jó táplálkozó-területen akár több száz vagy több ezer egyed is összegyűlhet. A jó táplálkozó-területek úgy vonzzák a madarakat a téli táplálékhiányban, akár az oázisok vize a sivatagban.

A városok utcáin, parkokban, temetőkben ültetett bogyótermő fák és bokrok is ilyen ,,oázisok”. Az élénkvöröses vagy narancssárga terméssel rendelkező tűztövis elterjedt dísznövény. Mágnesként vonzza a feketerigókat és a vörösbegyeket, melyek gyakran tucatnyian szüretelik a bogyókat. A feketerigó a múlt században még vonuló madár volt, és csak erdőkben fészkelt. Mára már állományuk jelentős része áttelel, és városokban is gyakori. Hasonlóan rajonganak a rigófélék a fagyal terméséért is. A fagyal fekete bogyói az ember számára mérgezőek, de a madaraknak segítenek átvészelni a hideg téli napokat. A nyugati ostorfa invazív növény, Észak-Amerikából hurcolták be. Védett területeken nemkívánatos fafaj, de településeken, parkokban, utcai fasorként elterjedt. Apró bogyóit nagyon szeretik a madarak. Egy egész sor madárfaj fontos téli tápláléka, ezért madárvédelmi szempontból jelentős.

A télire hozzánk érkező fenyőrigók több ezres csapatokban lepik el az ostorfákat, közben jellegzetes csacsogó ,,sakk-sakk” hangjukat hallatják. Majdnem mindig társul hozzájuk egy-két szőlőrigó is. Utóbbiakat szárnyuk alatt lévő vörös foltról lehet felismerni. Vörösbegyek, meggyvágók, zöldikék, néha áttelelő (de többségében vonuló) barátposzáták, örvös galambok, de még a dolmányos varjak is fogyasztják az ostorfa termését. Debrecenben többek között a Böszörményi úton is látható öreg ostorfákból álló fasor. Ritka és nem minden évben látható téli vendég a csonttollú. Nevét a szárnyán található piros szarulemezekről kapta. Messze északon fészkel, és csak akkor vonul délebbre, ha ott elfogyott a táplálék. Sajnos az utóbbi években elmaradtak a nagy csonttollú-csapatok, de ha jönnek, elözönlik az ostorfákat, s kedvelik a tűztövist, fagyalt, fagyöngyöt és a hullott almát is. Fenyőrigóknak és csonttollúaknak félbevágott almával kedveskedhetünk. Bizalmas madarak, közel engedik magukhoz az embert.

„Lihogó” a Békás-tavon

A kemény fagyok következtében befagynak az állóvizek: a holtágak, tavak, a városi dísztavak. A vízimadarak egy része délebbre vonul ilyenkor. Amelyek maradnak, azok az úgynevezett „lihogókon” vészelik át a telet. A „lihogók” a madarak által fagymentesen tartott vízfelületek. A hattyúk, récék, szárcsák által felkavart víz nem fagy be – itt az említett fajok folyamatosan úszkálnak, táplálékot keresnek. A récék lemezes csőrükkel a vízfelszínen táplálkoznak, a hattyúk tótágast állva mélyebben keresik a napi betevőt. „Lihogók” kialakulhatnak a Balatonon, de akár a debreceni Békás-tavon is.

Utóbbin az idén egy ázsiai jövevényt, egy fogságból szökött foltoscsőrű récét is megfigyelhetnek a debreceniek.

Foltoscsőrű réce

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!