Odúk és költőládák, avagy a természetvédelem eszköze - Future of Debrecen

Odúk és költőládák, avagy a természetvédelem eszköze

Madaras Máté

A települések – legyen az egy aprócska falu vagy egy nagyváros – tucatnyi állatfajnak adnak élőhelyet. Egyes fajok annyira alkalmazkodtak az emberekhez, hogy akár a hátsó kertben vagy a panellakás erkélyén is megélnek. Az általunk nyújtott lehetőségek kihasználásának átka, hogy környezetünket folyamatosan változtatjuk – gondoljunk csak egy kertrendezésre, vagy egy lakás szigetelésére, felújítására. Bizonyos munkálatok az állatok élőhelyeinek elvesztésével járnak: akaratlanul is könnyen megszüntethetjük búvó- és táplálkozó helyeiket. Szerencsére állatbarát eszközök egész sora áll rendelkezésünkre, melyekkel mérsékelhetjük az általunk okozott kárt. Az eszközök egy részét mi magunk is elkészíthetjük, de megvásárolhatók természetvédelmi szervezeteknél is. Amennyiben az előbbi lehetőséget választjuk, úgy nem mindegy, milyen méretben és milyen anyagból készítjük el őket. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani ezzel a kis cikkel.

Madárodúkból több típus is létezik, de mindegyikre érvényes (és a többi itt felsorolt eszközre is), hogy 2-3 cm vastag (lehetőleg fenyő) deszkából készüljenek. Két oldalukra egy-egy kisebb szeg beütésével, majd drótfül segítségével bárhová felakaszthatóak. A belső felületüket tilos csiszolni, mert a fiókák csak érdes felületen tudnak kimászni az odúból! Fészekanyagot nem kell beletenni egyik odútípusba sem! Az odúk teteje legyen mindig nyitható (egy zsanér segítségével megoldható)! A közölt méreteket standard minták alapján adjuk meg.

A legkisebb az A-típusú madárodú, melynek alapterülete 15×15 cm, magassága 25 cm, a röpnyílás átmérője 2,8 cm legyen. Ebben kék és barátcinegék fészkelhetnek, kihelyezési magasságuk 2 méter felett legyen.

A legelterjedtebb műodú a B-típusú. Ez csak annyiban tér el az előzőtől, hogy röpnyílása 3,2 cm. Ebben nagyobb termetű fajok – mint a széncinege, csuszka, örvös légykapó és mezei veréb – fészkelhetnek. Fejmagasságban, vagy – ahol a rongálás veszélye fennáll – magasabban lehet kihelyezni.

Az A-, B-, D-típusú madárodúk külalakra megegyeznek, csak méretük változó

D-típusú odúnak hívjuk az összes olyan odútípust, melyeknek alakra megegyeznek az előzőekkel, de méreteik sokkal nagyobbak. Alapjuk 20×20 cm, magasságuk 40 cm, a röpnyílás átmérője változó, attól függ, hogy milyen madarat szeretnénk vele telepíteni. Seregélyek esetén 5 cm, a búbosbanka, füleskuvik, szalakóta, csóka vagy a kék galamb a 8-10 cm-es röpnyílást részesíti előnyben. A D-típusú odúkat kifejezetten magasra, 3-4 méterre rakjuk, lehetőleg csendesebb, nyugodtabb területre.

Szögletes röpnyílású (vagy elöl félig nyitott) odú a C-típusú. Alapterülete 15×15 cm, magassága a berepülő nyílás aljától számítva 15 cm, a szögletes röpnyílás 6×12 cm. Ezt a típust épületekre érdemes kihelyezni, fákra való kihelyezés esetén csak nagyon ritkán költ benne madár. Eresz alá, nyitott épületrészek falára, széltől és esőtől védett helyre ajánlott kitenni, 2-3 méter magasan. Házi rozsdafarkú, szürke légykapó, barázdabillegető megtelepedése várható benne.

C-típusú madárodú szerszámtárolóra felszegelve, esőtől védett helyen

Léteznek olyan speciális költőládák is, mint a vércse-költőláda. Gyakorlatilag a C-típusú odú nagyobb változata, melyet fára vagy épületre is kihelyezhetünk, de magasra, legalább 5 méterre. Fészekanyagot kell beletenni, pontosabban homokot vagy apró szemű kavicsot tölteni a kétharmadáig. A sólyomfélék, így a vércsék is más madarak fészkét foglalják el, sajátot nem építenek. A homok a tojások elgurulásának megakadályozására kell. Alapja 35×35 cm, magassága 30-35 cm, szögletes röpnyílása 20×25 cm. A vörös vércse mellett megtelepszik benne a kék vércse és az erdei fülesbagoly is.

Vércse-költőláda

A kuvikodú, vagy más néven kuvik költőláda az előzőektől eltérő alakú, ugyanis fektetett és hengeres. Olyan, mint egy kis fészekalagút. Hossza 100-120 cm, a teljes odú átmérője 20 cm, a röpnyílás átmérője 7-8 cm. Kihelyezhető fákra is, de a leghatékonyabb, ha egy állattartó épület (istálló, hodály) vagy magtár oldalára, eresze alá rakjuk.

Kuvikodú

Padlásokra, templomtornyokba helyezhető ki a gyöngybagoly-költőláda. Ez a fészekodú-típus téglalap alakú, fektetett. Hossza 100 cm, magassága és szélessége 50 cm, a röpnyílás szögletes, az oldalán található és 10×50 cm méretű. Kihelyezéskor figyeljünk arra, hogy a nyest ne tudjon hozzáférni!

A macskabagoly-odú öreg fákban bővelkedő erdőkbe és parkokba ajánlott. Nagyméretű, alapja 30×30 cm, magassága 60-70 cm, a röpnyílás lehet kör alakú vagy szögletes is, átmérője 20 cm. Magasan, legalább 6 méterre kell kihelyezni.

Macskabagoly-odú (gyakorlatilag egy extra méretű D odú)

Sarlósfecskék telepítéséhez találták ki a sarlósfecske-költőládát, mely a gyöngybagoly-költőládához hasonlóan szintén téglalap alakú és fektetett. Rekeszes, több fészekodú van egybeillesztve benne, belül válaszfalakkal. A sarlósfecskék szeretnek egymás közelségében fészkelni, ezért ajánlott 3 rekeszes költőládát készíteni. Akár a vércse-költőládákat, ezeket is homokkal vagy gyöngykaviccsal érdemes feltölteni egészen a röpnyílás aljáig. Hossza 80 cm, magassága 25 cm és szélessége 40 cm. A röpnyílása ovális, 7,5 cm széles és 3 cm magas. Kihelyezésükre magas épületek (toronyházak, panellakások teteje) ajánlottak. A megfelelő rögzítésre a balesetveszélyessége miatt fokozottan ügyelni kell! 

 Háromrekeszes sarlósfecske-költőláda

A denevérek száma egész Európában csökkent. Az új építésű lakóházak résmentessége a városokból is kizárja ezeket a hasznos állatokat. Segíthetjük őket devenér-odúk kihelyezésével, melyek fákra és épületekre egyaránt kirakhatók. Méretük változatos, lehetnek kisebbek vagy nagyobbak. Előbbiekben általában csak megpihennek, az utóbbiakban már szaporodnak és téli pihenőhelyként is használhatják őket a repülő emlősök. A bejárónyílás alul található, belül kapaszkodólécek vagy hálók vannak, a hátsó fal barázdált. A berepülő nyílás alatt kapaszkodó keresztlécek segítik a bejutást. Az odú első és hátsó lapjainak hossza 60-70 cm, magasságuk 30-40 cm, a belső tér szélessége 2,5 cm (tehát a két lapot két db 2,5 cm-es léc választja el). Az odú elülső lapját két részletben rögzítsük, egymástól 1,2 cm távolságra, így a szellőzés is biztosított. A bejutást segítő lap hossza 15-20 cm, szélessége az odúéval megegyező.

Denevérodú

A sünök téli hibernációját segíthetjük süngarázs” kihelyezésével. A sünök farakások alatt, összehúzott avar között telelnek, de ezekből egyre kevesebbet találnak ősszel. A „süngarázs” bokrok alá, sűrű borostyán közé is kihelyezhető. Belsejébe száraz avart vagy szalmát rakhatunk. Kutyaházszerű építmény, levehető tetővel. 40×40 cm alapterületű, és két részből áll: bejárati folyosóból és lakrészből. A folyosó 10 cm széles, hossza az alapterülettel megegyező, végén belenyílik a lakrészbe. A bejárati nyílás szintén 10 cm széles, magassága 10-15 cm lehet. A teljes garázs magassága 20 cm.

„Süngarázs” kívül és belül

A „darázsgarázs” neve megtévesztő, ugyanis elsősorban magányos méhfajoknak ad otthont, melyek a házi méhekhez hasonlóan szintén részt vesznek a gyümölcsfák és más növények beporzásában. Ezek a fajok ártalmatlanok, aprók, emberre nem veszélyesek. A legjobb „darázsgarázs”-alapanyag egy tűzifahasáb, melybe változatos átmérőjű (0,3-2 cm) és hosszúságú (5-10 cm) lyukakat fúrunk. Készülhet nádszövet-göngyölegből is, melyet elfektetünk.

„Darázsgarázs”

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!