Odúkat a kertbe! - Future of Debrecen

Odúkat a kertbe!

Madaras Máté

Adj otthont a madaraknak Debrecenben!

Debreceni lakosként számtalan lehetőségünk van mesterséges madárodúk kihelyezésére. Korábban már írtam arról, hogy milyen odútípusok léteznek. Most egyes fajtákat ismét megemlítek a cikkben. Azoknak a leggyakrabban használt odúknak a tulajdonságait részletezem, melyeket Debrecenben és környékén bárki bármikor eredményesen használhat. A helyszín, a magasság, a típus, a mennyiség mind attól függ, hogy milyen fajt akarunk megtelepíteni a környezetünkben. Az öreg állományú erdőkben, ahol sok korhadó, vagy már teljesen holt fa található, az időjárási elemek és a harkályok megfelelő mennyiségű és minőségű odút és üreget készítenek. Tehát segítségünkre elsősorban ott van szükség, ahol az idős fákat eltávolították, ezáltal a természetes lehetőségek megszűntek. Az idősebb erdőkben is helyezhetünk ki odúkat, sőt, egyes fajok esetében, itt nagyobb esély van arra, hogy el is foglalják az eszközt. 

A kistermetű kék-, és barátcinege kifejezetten az erdők közelségét keresi, kertekben csak ritkán telepszenek meg. Nagyobb parkokban, botanikus kertekben is gyakoriak a fafajok változatossága és magas élettartama miatt. A Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében is találkozhatunk mindkét fajjal. Ahol telepített fenyvesek vannak, szintén érdemes kitenni egy-egy A-típusú odút (röpnyílása 2,8 cm, az előző két faj is ebben telepszik meg), mert a növekvő állományú fenyvescinege is elfoglalhatja.

Erdőkben, parkokban, kertekben, utcai fasorokban a B-típusú odú kihelyezését ajánlom. Röpnyílása 3,2 cm, és ezt kedveli a legtöbb madárfaj. A Nagyerdei Kultúrparkban elfoglalhatja egy örvös légykapó pár. Gyakran figyeltem meg e faj költését a kihelyezett odúkban. Gyümölcsösökben alkalmi vendég lehet a nyaktekercs. Ez a harkályokkal rokon madár csak áprilisban tér haza Afrikából. Csőre gyenge, ezért saját odút nem ácsol. A nyaktekercs párok üres odúkat keresnek. Ha nem találnak, akkor könnyen kilakoltatják a már kotló cinegéket vagy légykapókat is. Ezért célszerű több odút is kihelyezni, egymástól körülbelül 50-100 méter távolságra. Parkokban és erdőkben megtelepíthető a csuszka is, mely, ha úgy érzi, hogy a röpnyílás túl nagy, sárral betapasztja azt, hogy csak ő férjen be rajta. Ezzel a viselkedésével egyedi a hazai madárvilágban, és így meggátolja, hogy konkurens madár vagy egy tojásokra éhes ragadozó bemásszon az odúba. Az említett típus leggyakoribb vendége mégis a széncinege. A téli etetőről jól ismert madárka bárhol megtelepíthető, akár kerítésre vagy panellakás erkélyére is kihelyezhetjük az odút számára. A verebek száma jelentősen csökkent az utóbbi években. A közismert, de nem közkedvelt verebeket is segíthetjük odúkkal. A mezei veréb kertekben, mezőgazdasági területek fasoraiban költ, míg a házi veréb épületeken fészkel és a ,,betondzsungelben” is jól érzi magát. Mindkét faj társas viselkedésű, szeretik egymás társaságát, ezért több odút is kihelyezhetünk egymás mellé: házi veréb esetében épületekre, mezei veréb számára inkább fákra.

Az üreglakó madarak sziklák réseiben, kőfalak zugaiban, vagy vihar által megcsonkított fák kikorhadásaiban fészkelnek. Esetükben a kotló tojó szeret kilátni az odúból, ezért a C-típusú odúnál a röpnyílás nagyobb és szögletes, 6×12 cm. A szürke légykapó a fákra kihelyezett odút kedveli, de sajnos az utóbbi években állománya jelentősen csökkent. Saját megfigyeléseim szerint Debrecenben kifejezetten ritka lett, így kérdéses az odúfoglalás eredményessége. Lényegesen könnyebb megtelepíteni a házi rozsdafarkút, mely eredetileg sziklafalak réseiben fészkelt. A rozsdafarkú számára az odút épületekre kell kihelyezni, széltől és esőtől védett helyen. Fontos, hogy ragadozók – például macska vagy dolmányos varjú – szintén ne férjenek hozzá.

Szürke légykapó

Aki odúkat helyez ki a kertjébe, erkélyére, vagy köztéri parkba, az szabadidejében gyönyörködhet a fészket építő, fiókákat etető madarakban az általa kigondolt helyen. Rengeteg élményt és tapasztalatot tud nyújtani egy-egy madárcsalád életének megfigyelése.

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!