Még a tél utolsó hónapjában vagy március első hetében elkezdhetünk otthonunkban zöldségnövényeket vetni, melyekből előállíthatjuk saját palántáinkat. Igen, panellakásban és kertes házban élők is képesek palántát nevelni! Mint minden kertészeti dologgal kapcsolatban, itt is vannak buktatók, nehezítő tényezők, melyek elvehetik a kedvünket a további kertészeti tevékenységektől. Nézzük, hogyan is legyen sikerünk:
A növények palántanevelési igénye eltérő, amit hetekben szokás kifejezni. A legjobb módszer a melegigényes növények számára a vetési idő meghatározására, ha a fagyosszentektől hetekben visszaszámoljuk az adott faj palántanevelési idejét.
A vetés sikerességét alapvetően a vetőmag minősége határozza meg. A közeg kiválasztása során törekedjünk a levegős szerkezetre, hiszen kötött talajt nem, vagy csak nehezen tud a növény a hajszálgyökereivel átszőni. Általában tőzegbe, kókuszrostba vagy általános földkeverékbe ültetnek növényt az emberek. A vetéshez valamilyen ültetőtálcát alkalmazzunk, melynek fontos, hogy az alja perforált (lyuggatott) legyen.
Nedvesítsük át a közeget, majd töltsük meg közeggel a tartálycellát, melyet végül óvatosan nyomkodjunk meg! Alakíts ki a cellában egy kis lyukat, amely a mag helyét fogja képezni. 100 %-os csírázási eredés nincs, így minden lyukba 2 magot ültess! A magokat egyenletesen, megfelelő mélységben vetjük minden cellába.
A csírázáshoz a fény mellett magasabb hőmérséklet és párás-nedves környezet szükséges. Általában egy fedésre szolgáló, átlátszó eszköz biztosítja a párás környezetet. A magoncok megjelenését követően csökkenti kell a hőmérsékletet 5 Celsius-fokkal. Az öntözést érdemes alulról megvalósítani, mindig szobahőmérsékletű vízzel.
A palánták a fényért harcolnak, a fény felé fordulnak, mozognak. Ezt a tálca forgatásával küszöbölheted ki vagy egy kisebb trükkel:
Ha kevés fény éri növényeid, akkor egy kartonlapra és alufóliára lesz szükséged. Fedd be alufóliával a lapot és helyezd a sötétebb oldalra, így a besugárzó fénymennyiséget a fólia visszaveri, ezáltal a hátulsó helyzetű növények is kellő mennyiségű fényhez jutnak.
A palánták megnyúlásra hajlamosak, ami a nem megfelelő környezeti tényezőkre vezethető vissza. Ezek a következők:
– túl sok hő
– túl kevés fény
– nem rendszeres öntözés
– a palánták közötti kevés hely (önárnyékolás).
A megnyúlt paradicsompalántát áthelyezheted picit nagyobb méretű cserépbe, ahol majdnem levélig ültetheted a növényt. Ennek eredményeképp dúsabb gyökérmennyiséget kapsz, ráadásul nem öregszik el a palántád sem. Ez a módszer sajnos nem alkalmazható minden zöldségfajta esetében (például a paprika vagy a karalábé esetében)!
Jó munkát kívánok!
gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász
geográfus, projektmenedzser
jogi szakokleveles közgazdász
okleveles természetvédelmi mérnök
a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója
ökológus
környezetgazdálkodási agrármérnök
a Természettár vezetője
többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó
a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere
kertészmérnök
Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke
biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója
az NI Hungary Kft. vezérigazgatója
természetvédelmi mérnök
tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor
a Debreceni Egyetem adjunktusa
rádiós műsorvezető
kommunikációs szakember
a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense
a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója
önkormányzati tanácsadó
divattervező, környezettervező
Természetvédelmi mérnök
a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója
környezetmérnök, fotográfus
az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője