Otthoni palántanevelés - Future of Debrecen

Otthoni palántanevelés

Naturinda

Még a tél utolsó hónapjában vagy március első hetében elkezdhetünk otthonunkban zöldségnövényeket vetni, melyekből előállíthatjuk saját palántáinkat. Igen, panellakásban és kertes házban élők is képesek palántát nevelni! Mint minden kertészeti dologgal kapcsolatban, itt is vannak buktatók, nehezítő tényezők, melyek elvehetik a kedvünket a további kertészeti tevékenységektől. Nézzük, hogyan is legyen sikerünk:

A növények palántanevelési igénye eltérő, amit hetekben szokás kifejezni. A legjobb módszer a melegigényes növények számára a vetési idő meghatározására, ha a fagyosszentektől hetekben visszaszámoljuk az adott faj palántanevelési idejét.

A vetés sikerességét alapvetően a vetőmag minősége határozza meg. A közeg kiválasztása során törekedjünk a levegős szerkezetre, hiszen kötött talajt nem, vagy csak nehezen tud a növény a hajszálgyökereivel átszőni. Általában tőzegbe, kókuszrostba vagy általános földkeverékbe ültetnek növényt az emberek. A vetéshez valamilyen ültetőtálcát alkalmazzunk, melynek fontos, hogy az alja perforált (lyuggatott) legyen. 

Nedvesítsük át a közeget, majd töltsük meg közeggel a tartálycellát, melyet végül óvatosan nyomkodjunk meg! Alakíts ki a cellában egy kis lyukat, amely a mag helyét fogja képezni. 100 %-os csírázási eredés nincs, így minden lyukba 2 magot ültess! A magokat egyenletesen, megfelelő mélységben vetjük minden cellába.

A csírázáshoz a fény mellett magasabb hőmérséklet és párás-nedves környezet szükséges. Általában egy fedésre szolgáló, átlátszó eszköz biztosítja a párás környezetet. A magoncok megjelenését követően csökkenti kell a hőmérsékletet 5 Celsius-fokkal. Az öntözést érdemes alulról megvalósítani, mindig szobahőmérsékletű vízzel.

A palánták a fényért harcolnak, a fény felé fordulnak, mozognak. Ezt a tálca forgatásával küszöbölheted ki vagy egy kisebb trükkel: 

Ha kevés fény éri növényeid, akkor egy kartonlapra és alufóliára lesz szükséged. Fedd be alufóliával a lapot és helyezd a sötétebb oldalra, így a besugárzó fénymennyiséget a fólia visszaveri, ezáltal a hátulsó helyzetű növények is kellő mennyiségű fényhez jutnak.

A palánták megnyúlásra hajlamosak, ami a nem megfelelő környezeti tényezőkre vezethető vissza. Ezek a következők:

– túl sok hő

– túl kevés fény

– nem rendszeres öntözés

– a palánták közötti kevés hely (önárnyékolás).

A megnyúlt paradicsompalántát áthelyezheted picit nagyobb méretű cserépbe, ahol majdnem levélig ültetheted a növényt. Ennek eredményeképp dúsabb gyökérmennyiséget kapsz, ráadásul nem öregszik el a palántád sem. Ez a módszer sajnos nem alkalmazható minden zöldségfajta esetében (például a paprika vagy a karalábé esetében)!

Jó munkát kívánok!

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!