Március közepétől – ha az időjárás is enyhül, és megérkezik a jó idő –, az énekes rigók is dalra fakadnak. Számomra ekkor kezdődik a tavasz. 

Az énekes rigó gyakori madár Magyarországon. Erdőkben, parkokban, dús aljnövényzetű és sűrű bokros kertekben fészkel. A jól ismert fekete rigónál kisebb, de viselkedése hasonló. Melle fehér alapon sűrűn pettyezett. Szerényebb tollruháját kompenzálja a hangja. Nevét nem véletlenül kapta, de nem csak hazánkban figyeltek fel különleges hangjára. Tudományos neve (Turdus philomelos), angol neve (Song thrush) és német neve (Singdrossel) is említi az éneklést. A kezdő madarászok számára is könnyen felismerhető: egy-egy strófát többször megismétel, majd egy teljesen újat kezd. Hangos, erőteljes, és rendkívül változatos éneke van. Ez a saját véleményem, de én a legszebb hangú hazai madárfajnak tartom.

Tápláléka csigákból, gilisztákból, rovarokból áll. Ősszel bogyókat is fogyaszt. A csigaházakat különleges módon töri fel: egy követ keres, majd csőre segítségével többször hozzávágja a csigát. Miután feltörte, kieszi a belsejét. Veteményes kertekben a csigák elleni védekezés egyik leghatékonyabb segítője. A kiválasztott kövek körül egy idő után összegyűlnek a csigaházak, s innen is lehet tudni, hogy a rigó rendszeres vendége a kertnek.

Fészkét sűrű bokrosokba, bokorcsoportokba, kúszónövények hálózatába vagy fákra építi. Évente kétszer költ. A tojó két hétig kotlik, majd újabb két hét múlva a fiókák kiugrálnak a fészekből. Repülni ekkor még nem tudnak, a növényzet rejtekében bújnak el, a szüleik pedig tovább etetik őket.

Vonuló madár, a telet a mediterrán országokban tölti. A hazai egyedek főleg Olaszországba mennek, ahol sajnos nagy mennyiségben pusztítják őket étkezési célból. Októberben vonul el, márciusban érkezik.

Bokrok ültetésével, a kert sarkában létrehozott bokorcsoportok telepítésével, madáritatók kihelyezésével segíthetjük ezt a csodálatos hangú énekesmadarat.