Ha augusztus, akkor csillaghullás – és ha csillaghullás, akkor a Parkerdő! A legtöbben életük első meteorélményét nyáron szerzik, hiszen kevés az olyan ember, aki ne hallott volna az augusztusi hullócsillagokról.
Ha e mellett a program mellett döntünk, érdemes olyan helyet választani rá, ahol a lehető legkevesebb a fényszennyezés. Debrecenben pedig megannyi ilyen hellyel találkozhatunk. Gondoljunk csak a Fancsikára, a Vekerire vagy a talán legkönnyebben elérhetőre, a Parkerdőre. Én az utóbbit szeretem a leginkább, hisz ott volt a legkönnyebb megszervezni egy spontán baráti csillaglest.

Mit is nevezünk tulajdonképpen fényszennyezésnek?

A legkönnyebben talán úgy definiálhatjuk, hogy az a jelenség, ami miatt kevésbé látni belvárosi környezetben az éjszakai természetes fényeket. Ha egy kicsit szakmaibban fogalmazzuk meg, akkor nem más, mint az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal történő fölösleges, energiapazarló és környezetkárosító megvilágítása. Szerencsére már megtörténtek az első lépések, amelyek csökkentik ezt a fajta terhelést, de még mindig csak nehezen lehet összehasonlítani egy bel- és egy külvárosi környezetet. Sok helyen látni, hogy a lámpák felülről takarva lettek, vagy maga a lámpatest szöge is megváltozott. Ezek mind mind apróságnak tűnnek, de embernek és rovarnak egyaránt nagy segítség. 

Kanyarodjunk vissza a csillaghullásra!

A Perseidákat a népnyelv Szent Lőrinc könnyeiként említi, és gyakorlatilag egész augusztusban hullanak, nyilván eltérő intenzitással. A hónap elején csupán óránként öt rajtagot számolhatunk, de a második héten ez a szám elérheti a 10-15-öt is, de ez még mindig nem a csúcsa! Augusztus 12-ről 13-ra virradó éjszaka akár 50 db-ot is számolhatunk – persze ha nem felhős az ég. A hónap második felében újra csökkenni kezd, majd az utolsó rajtagokkal 24-e környékén találkozhatunk.

Egy szó, mint száz: érdemes készülni mind programokkal, mind kívánságokkal!

Csillaglesre fel!