Sarlósfecske – A ,,lábatlan” madár - Future of Debrecen

Sarlósfecske – A ,,lábatlan” madár

Madaras Máté
Sarlósfecske

A címben nem véletlenül írom a lábatlan jelzőt, mert bár a sarlósfecskéknek vannak lábaik, de azokat más madaraktól eltérően használják. Gyakorlatilag csak a falakon való megkapaszkodásra alkalmasak, sem faágakon, sem a földön nem bírnak megállni rajta, elrugaszkodáshoz sem elég erős, így a talajról nem tudnak felszállni. A sarlósfecskék tudományos neve, az ,,Apus” is lábatlant jelent.

Nincs is szüksége erős lábakra, hiszen gyakorlatilag a teljes életét a levegőben tölti. A levegőben repülve alszik (magasan keringve, a légáramlatokat kihasználva), a levegőben repülve párzanak, és a táplálékukat is magasan repülve szerzik meg. Kutatók nyomkövető segítségével megfigyeltek több olyan egyedet is, melyek tíz hónapon keresztül nem szálltak le. A sarlósfecskék a repülés mesterei, szélsőséges repülő életmódhoz alkalmazkodtak.

Hazánkban gyakori madár, minden nagyvárosunkban megtalálható. Eredetileg magas sziklafalakon fészkelt, de megtanulta, hogy a magas épületek és azok rései a sziklákat tökéletesen helyettesítik, így urbanizálódott, és egész Európában elterjedt faj lett. Városokon kívül nem is gyakran találkozhatunk velük. Bár a közelünkben élnek, mégsem közismert madarak. Kevesen tudják róluk, hogy még csak nem is valódi fecskék, sőt, nem is énekesmadarak. Rendszertanilag önálló családot alkotnak, és az amerikai kolibri fajokkal közelebbi rokonságban vannak, mint a fecskékkel. Nevüket fecskeszerű testükről és sarló alakú szárnyukról kapták. Nyári estéken – különösen naplementekor – gyakran visítva repülnek nagy csapatokban gyülekezve.

Épületrésekben, falakon lévő nyílásokban fészkelnek. A fészekanyagot is röptükben gyűjtik, valamint nyálukkal tapasztják össze. A pár felváltva kotlik a tojásokon és az apró fiókákon, 2-3 utódja van évente. Ha költési időszakban rossz időjárás van (sok eső, hűvös nappalok), akkor a sarlósfecskék messzebbre, akár több kilométerre is eltávolodhatnak a fészkelőhelytől. Ilyenkor a fiókák úgynevezett éhségalvással vészelik át a táplálékszegény időszakot, ez a hibernáció egyik fajtája. Területhű faj, a párok igyekeznek minden évben ugyanoda visszatérni. Kutatók nyomon követtek egy párt, melyek 21 éven keresztül mindig ugyanabban az üregben költöttek. A sarlósfecskék egymáshoz s hűek, egy életre választanak párt.

Táplálékában nem válogat, mindenféle repülő rovart elfogyaszt, ami magasan az útjába kerül, főleg legyeket és szúnyogokat. Vonuló madár, májusban érkezik, szeptember elején pedig mind el is vonul. A telet Dél-Afrikában töltik.

Kis termete ellenére hosszú ideig él, sajátos életmódja miatt pedig csak kevés ellensége van. Az évi egyszeri költés és a fészkelőhelyek korlátozottsága miatt állománya csak lassan növekszik.

Nemrég megjelent egy új madárfaj Debrecenben. Az országban először itt fészeltek havasi sarlósfecskék 2020-ban. Azóta már Szegeden és Hódmezővásárhelyen is költenek ezek a mediterrán elterjedésű, szintén sziklafalakon fészkelő madarak. A havasi sarlósfecskéket bárki megcsodálhatja, a közönséges sarlósfecskéknél sokkal nagyobbak, hasuk pedig teljesen fehér. Debrecenen belül a nyugati városrészben találkozhatunk velük, mindenekelőtt a nyugati ipari parkban. Mint a sarlósfecskék általában, magasan szállnak, ezért az eget kémleljük utánuk.

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!