Szeretnél komposztálni? Így kezdj neki! Cikksorozat 2. rész - Future of Debrecen

Szeretnél komposztálni? Így kezdj neki! Cikksorozat 2. rész

Cikksorozatunk legújabb részében a leggyakoribb komposztálótípusokat fogjuk bemutatni, azok előnyeit és hátrányait.

Honnan tudhatod milyen komposztálóra van szükséged?

Hogy minél könnyebben el tudd dönteni, elkészítettük számodra ezt az ábrát:

Szeretnénk megjegyezni, hogy a beltéri komposztáló típusoknál különösen fontos, hogy milyen anyagokat teszünk bele, és hogy megfelelően üzemeltessük. A gilisztakomposztálóval kapcsolatos kérdésekkel keresd az ökomenedzsereket.

Jelen cikkben 2 alap kerti komposztáló típus kerül bemutatásra:

Komposzthalom:

Komposzthalomnak nevezzük a komposztálásnak azt a módját, amikor nem építünk keretet, nem határoljuk le a komposztálót. Az anyagokat egymásra halmozzuk és így forgatjuk a szabadon álló komposztunkat.

A megoldás előnyei: 

+ Olcsó

+ Könnyebb a komposztot átforgatni

+ Könnyen helyet talál magának a keleti sün

A megoldás hátrányai:

– Nehezebb az időjárástól védeni

– Nem csak a keleti sün találhat helyet magának benne, hanem egyéb nem kívánatos rágcsálók is

– Lassabb komposztálódás

Tippek:

Komposzthalom létrehozásakor figyeljünk a telekhatártól való távolság meghagyására.

Kialakításakor ássunk le 10-20 cm-t a tervezett terület alatt a talajba, hogy az ott jelen levő mikroorganizmusok utat találjanak a komposztba, hamarabb elindítva ezt a nekünk oly kedves folyamatot.

Komposztkeret:

A komposztkeret a komposzthalom egy olyan verziója, melyet körbekerítünk. A keret készülhet a farönköktől kezdve raklapokon át akár gyalult fadeszkákból is. A keretnek elsősorban esztétikai funkciója van.

Kialakítható talpazat nélkül is, valamint geotextíliával bélelve is.

A megoldás előnyei: 

+ Esztétikus

+ Hulladékfa felhasználásakor olcsó

+ Nagyobb ellenállóság az időjárással szemben, letakarni is egyszerűbb

A megoldás hátrányai:

– Körülményesebb átforgatás

– Költségesebb indulás

Tippek:

Megnövelhetjük a keret élettartamát, ha azt bekenjük lenolaj kencével, vagy sima étolajjal. A hosszú idő múlva mégis korhadásnak induló keret léceit kifordíthatjuk, vagy az alsókat felülre áthelyezhetjük, így hosszabbítva meg a teljes keret élettartamát.

A keretet semmiképp ne fessük le!

Következő cikkünkben a komposztkeret-készítést fogjuk bemutatni.

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4025 Debrecen, Barna utca 23. 90. sz. iroda Ökomenedzser: Fülöp Ferenc Krisztián, Nagy KatalinE-mail: hungairy@ph.debrecen.huTelefon: 06 52 511-583
lifehungairylogoA HUNGAIRY LIFE IP (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!