Az előző cikkünkből megismerhetted, hogyan kell komposztálót készíteni, így már majdnem el tudjuk kezdeni az otthoni komposztálást. Hiányzik azonban még a komposztálható anyagunk.

Milyen anyagokat tehetek bele?

-Lenyírt fű, lehullott falevél
-Szárított fű
-Kerti növények
-Gyümölcs-zöldség héja, szára, levele, romlott termése
-Ágak, gallyak, fanyesedék, fakéreg (nagyobb darabok megfelelően felaprítva)
-Hervadt virág, használt virágföld
-Kávézacc, teafű, fűszer- és gyógynövények
-Tojáshéj (megfelelően felaprítva)

Komposztba mértékkel helyezhető:

-Déli gyümölcsök maradékai (illóolaj és növényvédőszer tartalmuk miatt)
-Fenyő- és tujafélék (gyanta-és illóolaj tartalmuk miatt nehezebben bomlanak le)
-Tojástartó, hullámpapír, karton, nem színes újság, papírzacskó

Milyen anyagokat nem tehetek bele?

-Nem lebomló anyagot tartalmazó anyagok (üveg, építési hulladék, gyógyszer, elem, tisztítószer, kompozit anyag – forgácslap)
-Kozmetikai törlőkendő, papír zsebkendő, szalvéta, vattapamacs, pelenka (fertőzésveszély miatt)
-Ételmaradék, hús, csont, kolbászhéj, chips (lebomlanak, de növelik a bűz keletkezésének esélyét és egészségügyi kockázatot jelentenek)
-Növényi zsiradék, használt olaj (vigyük inkább használtolaj gyűjtő helyre!)
-Cigarettacsikk (mérgező anyagokat tartalmaz)
-Hús- és mindenevő állatok trágyája (fertőzésveszély miatt nem szabad komposztba tenni)
-Festett vagy vegyszerrel kezelt fa
-Csávázott vetőmagvak
-Színes újságok, nyomtatványok

Milyen arányokat tartsak?

A komposztálás során a komposztba kerülő anyagok tartalmaznak szenet és nitrogént, viszont nem egyenlő arányban. A szén az energiaforrás a komposztálást végző mikroorganizmusoknak, gombáknak, korhadékevőknek, a nitrogén pedig a fehérjék alapja, ami a mikroorganizmusok szaporodását és testük építését segíti.

A megfelelő arány a komposztáláshoz az, amikor egyikből sem keletkezik felesleg, nem akadályozza a többlet anyag a komposztálást, vagy nem keletkeznek kellemetlen szagok.

Ha sok a nitrogén, a komposztból szagok kezdenek el terjengeni a felszabaduló ammónia és egyéb bűzös gázok miatt.

Ha túl sok a szén, talán el sem indul a komposztálás folyamata.

Természetesen elemanalizátor a legritkább esetben lapul otthon a fiókban, de szerencsére sokkal egyszerűbben be tudjuk állítani a helyes arányt.

Az ideális szén-nitrogén arányt úgy tudjuk elérni, ha 3 rész magas nitrogéntartalmú zöld konyhai hulladékhoz 1 rész magas széntartalmú barna hulladékot adunk, majd pedig rétegezzük a barna és zöld részeket.

A következőkben szeretnénk még néhány gyakorlati tanácsot adni a komposztáló kezelésével kapcsolatban.

Milyen gyakran forgassam?

4-6 hetente, vagy akkor, ha túl nedves a komposzt vagy szagot áraszt.

Mérjem a hőmérsékletét?

Nem szükséges, de sok mindent jelezhet számodra a mért hőmérséklet. A komposzt ideális hőmérséklete 55-70 fok között alakul. Legalább 55 fok kell a csírátlanodáshoz és legfeljebb 70 fokot képesek elviselni a leghasznosabb mikroorganizmusok. Magasabb hőmérséklet esetében thermofil baktériumok jelennek meg és akár bűzt is áraszthat a komposzt, illetve fennáll az öngyulladás veszélye.

Mikor van kész a komposzt?

Ha a komposzt szerkezete laza, morzsalékos, színe sötét (barnás-fekete), friss erdőtalajra emlékeztető illata van, földszerű a kinézete, és eltelt 8-12 hónap a komposztálás kezdete óta, akkor már sejthetjük, hogy érett komposzttal állunk szemben.

Hogy teljes bizonyossággal mondhassuk, elkészült a komposzt, végezzük el az úgynevezett zsázsa tesztet.

Zsázsa teszt:

Az érett komposztot tegyük egy kis cserépbe, nedvesítsük meg, majd tegyünk bele zsázsa magot (esetleg mustármagot).

Ha pár napon belül a nedvesen tartott komposztban a magok kicsíráznak, akkor a komposztunk elég érett.

Tipp:

Ahhoz, hogy a komposzt teljesen csíramentes legyen érdemes több komposztkeretet felállítani és az érett komposztot az első év után pihentetni további egy évig, majd csak ezután kitermelni. Így biztosan nem fog gazosodni a felhasznált komposztunk.

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4025 Debrecen, Barna utca 23. 90. sz. iroda Ökomenedzser: Fülöp Ferenc Krisztián, Nagy KatalinE-mail: hungairy@ph.debrecen.huTelefon: 06 52 511-583

A HUNGAIRY LIFE IP (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.