Szmog és ami mögötte van… - Future of Debrecen

Szmog és ami mögötte van…

Mi a közös Londonban és Los Angelesben? Hogyan kapcsolódik a két településhez a rossz levegőminőség? Tudod, hogy szmog mikor és hol keletkezhet, és hogy mi okozza? Gondoltad volna, hogy télen és nyáron egyaránt képződhet? A válaszokat a cikkben találod. 

A füstköd, vagy közismertebb nevén a szmog-jelenség nemcsak télen jelenthet gondot, hanem nyáron is. Így egész évben érdemes kiemelt figyelmet fordítani a levegőminőség védelmére. Két eltérő szmog-fajtát különböztethetünk meg; a Los Angeles-típusú és a London-típusút. Nézzük meg közelebbről, mi a két típus közötti különbség és melyik füstköd mikor jelentkezik! 

Ahhoz, hogy jobban megértsük a füstköd okozta veszélyt, időutazást kell tennünk a 1940-50-es évekbe. Virtuálisan ellátogatunk Amerikába, ahol először figyeltek fel a jelenségre, amely sajnálatos módon halálos áldozatokat is követelt. Döbbenetes tény, hogy 1948-ban a Donora-völgyben az alacsony légköri nyomás miatt megrekedt az acél- és cinkfeldolgozó üzemekből származó szennyezett levegő (szmog) és ennek következtében egyetlen nap alatt 11 ember vesztette életét. Szintén megdöbbentő, hogy 1953-ban New Yorkban 200-nál is többen haltak meg a szennyezett levegő miatt. 1954-ben Los Angelesben a három hétig tartó füstköd 300 ember halálát okozhatta. Londonban 1952. december 5-én napon történt az eddigi legnagyobb légszennyezési katasztrófa, amely csaknem 4000 ember életét követelte.

A földrajzi és időjárási körülmények, valamint a levegőben található szennyezőanyagok függvényében kétféle füstködről beszélhetünk: a London-típusú szmogról, valamint a Los Angeles-típusú szmogról.

London-típusú szmog:

A London-típusú szmog létrejöttének feltételei:

  • Előfordulási időpontja: jellemzően november és január között
  • Jelentkezési időpont: kora reggeli vagy késő esti órák
  • Hőmérséklet: -<2 °C 
  • Az alábbi légszennyező anyagok jelenléte: kén-dioxid, szén-monoxid, aeroszol részecskék, korom (főleg a téli fűtésre vezethető vissza szénnel, nedves fával, rosszabb esetben hulladék-égetéssel)
  • Szélsebesség: szélcsendes állapotban
  • Relatív páratartalom: magas (ködös idő)

A feltételek jól tükrözik, hogy leginkább télen, fagypont körüli hőmérsékleten (főleg párás hajnalokon), borús időjárás mellett alakul ki a London-típusú füstköd.

Összehasonlításképpen nézzük meg az előbb említett Los Angeles-típusú szmog kialakulási körülményeit is. 

A Los Angeles-típusú szmog létrejöttének feltételei:

  • Előfordulási időpontja: jellemzően június és szeptember között
  • Jelentkezési időpont: déli vagy kora délelőtti órákban
  • Hőmérséklet: >25 °C
  • Erős napsugárzás (ultraibolya sugárzás) 
  • Az alábbi légszennyező anyagok jelenléte: szénhidrogének, szén-monoxid, ózon, nitrogén-oxidok (utóbbi jellemzően közlekedés eredetű szennyezőanyag azon belül is gépjármű eredetű)
  • Szélsebesség: szélcsend vagy gyenge légmozgás
  • Relatív páratartalom: alacsony (száraz idő)

A kedvezőtlen levegőminőségi helyzet, ami mindkét szmog típusra jellemző számos, rövid távú egészséghatást okozhat (pl. érzékszervi irritáció, légzőszervi tünetek stb.).  

Annak érdekében, hogy megelőzzük a két szmogtípus magyarországi megjelenését, sokat tehetünk mindannyian, például a károsanyag-kibocsátás csökkentésével. Nyáron is számít, hogy milyen közlekedési eszközt választunk. Ha tehetjük, gyalog vagy kerékpárral közlekedjünk, ezzel is csökkentve a levegőbe kerülő nitrogén-oxidok mennyiségét. A levegőminőség-védelmével nemcsak a saját, de a környezetünkben élők egészségét is megóvhatjuk. Cselekedjünk még ma!

A LIFE IP HUNGAIRY (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.

Bővebb információkért keresse a debreceni Ökomenedzser Irodát:

Az iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4024 Debrecen, Piac utca 20. 96. sz. iroda 
Ügyfélfogadás: szerda: 9.00 – 12.00; csütörtök: 13.00 – 17.00
Ökomenedzser: Nagy Katalin, Fülöp Ferenc Krisztián
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511-583

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!