Turbékolók közösségi tereken - Future of Debrecen

Turbékolók közösségi tereken

Bármerre is járunk a világban, a városok terein mindenhol találkozunk ezekkel a turbékoló, totyogó madarakkal. Igazi urbanizálódott túlélők, akik saját igényeik kielégítésére használják művi környezetünket. Megannyi városi romantikus filmben szerepel a téren galambokat etető szerelmes pár jelenete. Vannak, akik nem szeretik őket ürülékük miatt, repülő patkányoknak is nevezik őket. Egyre több helyen tilos az etetésük is. Túlélésük, alkalmazkodóképességük, tanulási talentumok lenyűgöző. Illegális módon hurokcsapdákat tesznek ki befogásukra, ahonnan azonban javarészt megszöknek. Az állománygyérítésnek elítélendő módja ez. Tiltott vadászati módszer. Fővárosunk terein is szembesülhetünk néha pár megcsonkított példánnyal. A következő sorok és képek a galambok magánéletébe kalauzolnak titeket. A végén pedig körvonalazódik bennünk, miért is vannak annyian, milyen problémákkal néz szembe a városvezetés velük kapcsolatban.

Charles Darwin A fajok eredetecímű könyvében sokat foglalkozott a házigalamb-fajtákkal. A mesterséges tenyészállat-kiválasztás iskolapéldáiként emlegette a galambokat, amelyek bizonyítják, hogy az ember céltudatos beavatkozással át tudja alakítani a fajokat és új fajtákat, változatokat hoz létre. Arra jutott, hogy a ma élő összes galambfajta a szirti galambok 2–3 földrajzi változatára vezethetők vissza.

Városi galambjaink csoportokban élnek, s ezeket párok alkotják. A párok a költési szezon elején állnak össze utódnevelés céljából. A nászviselkedéshez tartozik a felfelé tartott szárnyakkal végzett vitorlázó repülés, ezen kívül a talajon megfigyelhető udvarlás, amikor a hím felfújt  és csillogó begyével hajlong a tojó előtt. Első ránézésre fészkük tákolmánynak tűnhet, pár gally véletlenszerű keresztberakása, mely azonban meglepően stabil. A főépítész a tojó, de az alapanyagokat a hím szerzi be. Tojásuk színe fehér, fehéres. Évente akár nyolcszor is nevelhetnek ivadékot. Ennek a szuperképességnek rengeteg oka van. Először is a rövid kotlási idő, mely nem szokta elérni a három hetet. Másodsorban az élőhely tökéletes kihasználása, a változatos táplálék hasznosítása és a stabil mikrokörnyezet. A fiókák gyorsan fejlődnek. Pár hetesen már röpképesek, önellátóak. Mindkét szülő kiveszi részét az utódok felneveléséből. Az agyalapi mirigy által szabályozott prolaktin hormon hatására begytejet képesek termelni, mely energiában és ásványi anyagokban gazdag. A kotlási időszak félidejénél a begy egy részének szövetei megvastagodnak, vérerek hálózata szövi be őket. A begy fala ezen a részen akár háromszorosára is megduzzadhat. Ritka tulajdonság ez a madárvilágban, tejjel ugyanis nem sok madár táplálja kicsinyeit. Nem véletlen az elnevezés sem, mivel kémiailag nagyon hasonló a begytej az emlősök tejéhez, igaz túró állagú. Az apróságok ettől nőnek, mint a gomba. Ilyen egyedi képességgel rendelkezik még a flamingó és a császárpingvin is. Első pár napjukban az minik mást nem is esznek, csak a tejet, mely később is megőrzi létjogosultságát, egészen a családi fészek elhagyásáig.

A galambok régóta szolgálják az embert. Nem csak levélküldésre valók, hanem gasztronómiai élményt is nyújtanak. Kr. e. 3000 környékén, a negyedik egyiptomi dinasztia idején, már a fáraó étlapján is szerepeltek. Később, Közép- Ázsiától nyugatra, mivel templomok körül telepedtek meg, szent madaraknak tekintették őket. Mára azonban nagy mértékben elterjedtek és szent mivoltuk is megkérdőjeleződött. Olyannyira képesek alkalmazkodni az épített környezethez, hogy Görögországban 50 év elég volt a teljes elterjedésükhöz.

Az erkélyek, párkányok, egyéb kitüremkedések tökéletes szaporodó közeget biztosítanak számukra. A melegben kreatívan használják szökőkútjainkat. Körbeállva, felemelt szárnyakkal hűsítik magukat.  A városi klíma télen melegebb, ellenségük alig akad, kevés faj egyedeivel kell megosztani a bő táplálékforrást. Ez is a sikerük egyik kulcsa. Felfelé állított szögekkel, kifeszített hálókkal védekeznek ellenük, mivel ürülékük nem csak esztétikai probléma, hanem állagromlást is okoz az épületeknek. Természetes ellenség hiányában létrás csapdával, esetleg sólyomvadászattal lehet számukat csökkenteni. Jelenlétük nem csak az épületekre nézve kockázatos. Különböző betegségeket terjeszthetnek, mely az emberre is átterjedhet.

A Cryptococcus gattii nevű gomba, miután bejutott szervezetünkbe, az immunrendszer működésére válaszul együttműködésbe és munkamegosztásba kezd társaival. Milyen „elmés” ez egy gombától! A gombasejtcsapat külső részén lévő sejtek védőpajzsot képeznek magukból. Anyagcseréjük lelassulásával sérülékenységük jelentősen csökken. A beljebb lévő sejtek anyagcseréje felgyorsul, és osztódni kezdenek. Ennek köszönhetően árasztják el a szervezetet, elsősorban egészséges embereket fertőzve meg,évente egymillió halálesetet okozva szerte a világban.

(medicalonline.hu/tudomany/cikk/az_egeszsegesek_vannak_veszelyben)

A másik, emberre is fertőző betegséget, egy baktérium (Chlamydophila psittaci) terjeszti, melyet 1978 óta ismerünk. Papagájkórnak is nevezik. Chlamydiák apró, önálló mozgásra képtelen élősködő mikroorganizmusok. A fertőzést a felkavarodott, kórokozókat tartalmazó por belélegzésével kaphatjuk el. A kór lappangási ideje 5–20 nap. Influenzaszerű tüneteket okoz, étvágytalanság, mellkasi fájdalom, hányinger, fejfájás és láz jelenhet meg.

Habár a galambok komoly betegséget terjeszthetnek ránk nézve is, félni nem szükséges. Annak esélye, hogy elkapjuk ezeket nyílt tereken, szinte nulla. Galambjaink számát érdemes egyensúlyban tartani, mely számukra és számunkra is kedvező. Ennek eszköze lehet a már említett létrás csapda, vagy épp a szaporodóközeg csökkentése, egyre kevesebb lehetőséget adva fészkeik építésére. Fontos végezetül megjegyezni, hogy a cikkben nem a balkáni gerléről vagy épp az örvös galambról esett szó. Számuk elenyésző, a városi fauna szerves részét képzik.

Írta és fényképezte: Lenner Ádám

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!