Vándorsólyom Debrecenben - Future of Debrecen

Vándorsólyom Debrecenben

Madaras Máté

A nagyvárosok, települések sajátos madárvilággal rendelkeznek, mivel a különböző típusú élőhelyeken előforduló fajok is megtalálják életfeltételeiket az ember által épített környezetben is. Gondoljunk bele, hogy például egy toronyház vagy más nagyobb épület semmiben sem különbözik egy sziklás hegységtől a madarak szemében, megtalálhatóak rajtuk azok a kiszögellések, párkányok, melyek a ragadozók számára megközelíthetetlen magasságokban vannak, emiatt a magashegységek sziklafalain élő fajok is megtalálhatóak a nagyvárosokban is. A házi rozsdafarkú, a sarlósfecske, a vörös vércse, a füsti és molnárfecske, a házi veréb és a vándorsólyom is ilyen környezethez alkalmazkodott és terjedt el a városokban.

A vándorsólyom kifejezetten ritka fészkelő hazánkban, sőt, egyszer már ki is pusztult a rovarölő vegyszerek, főként a DDT miatt. A vegyszerek ugyanis felhalmozódtak a rovarokat fogyasztó énekesmadarak szervezetében, melyekkel pedig a sólymok táplálkoznak. Az utóbbi néhány évtizedben azonban visszatelepült. Télen gyakoribb, ekkor ugyanis vándorló fiatal madarak és északabbról érkező társaik is hozzánk látogatnak. Minden nagyvárosban megfigyelhető egy-egy egyed. Hazánkban még nem nevezhető fészkelő városi fajnak, leginkább a középhegységek sziklafalain és hollófészkein költ. Debrecenben is rendszeres téli vendég, főként a belváros feletti légtérben lehet megfigyelni, gyakran vadászat közben.

Táplálékát madarak jelentik, megfogja a kis énekeseket épp úgy, mint a seregélyt, rigót, bíbicet. Fő tápláléka viszont a galamb, a városokban is leginkább az elvadult parlagi galambokra vadászik. Zsákmányát gyakran zuhanórepüléssel kapja el, fölé száll, majd nagy sebességgel zuhanva gyakorlatilag lerúgja a levegőből. Sebessége ekkor meghaladhatja a 300 km/órát, ezzel a teljesítményével pedig hivatalosan is a Föld leggyorsabb állatfaja.

Teste áramvonalas, tökéletesen alkalmazkodott a levegőben való gyors vadászathoz. A vándorsólyom közepes termetű madár, egy vércsénél nagyobb, de egy egerészölyvnél kisebb. Az öreg madarak ezüstszürkék, mellük erősen pettyezett, a fiatalok barnásak. A hímek kisebbek a tojóknál, súlyuk 750-1200 gramm. Akár 15 évig is élhetnek.

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!