Veteményeskertek - Future of Debrecen

Veteményeskertek

Naturinda

Egy hétvégi mézes-gyömbéres tea mellett nyugodtan tervezhetjük a jövőnket, akár a veteményeskertünket is. Ragadjunk tollat és papírlapot, majd írjuk fel, miket szeretnénk vetni, ültetni szeretett kiskertünkbe. Ezt követően gondoljuk át, hogy a kert kiszemelt része alkalmas-e veteményeskert kialakításához. Buktató tényező lehet a túl árnyékos, fagyzugos terület. Az ideális földdarabot jelöljük ki pár karó segítségével, melyeket madzaggal is összeköthetünk. Próbáljuk a háziállatokat elkülöníteni ettől a résztől, nehogy oda piszkítsanak vagy ott járkáljanak. 

Na, de vissza a papírlaphoz…!

Ne gondoljuk, hogy csak annak lehet sok termése, akinek nagy veteményeskertje van, hiszen már 10 m2ről is sok egészséges zöldségfélét tudunk büszkén az asztalra tenni. Ekkora területet a következő módon osztanék fel, melyet az alábbi, 1. ábra mutat be. 

1. ábra: 10m2-es veteményeskert

A vöröshagyma egy „joker”-növény, amely kevés ápolást igényel, valamint nélkülözhetetlen főzőelem, ezért bőven ültethetünk ebből a zöldségféléből dughagymáról. Szinte mindenki szereti a zöldségleveseket, amelyeknek oszlopos részét képzik a különböző gyökérzöldségek, mint például a répa és a petrezselyem. Utóbbi levélzete fogyasztható, többszöri visszavágást (2-3-szor) is kibír, ha nem vagyunk mohók és 1/3 részt meghagyunk, melyből a növény képes megújulni. A hónapos retek egy hamar letermő növény, melynek helyére nyári salátának valót vethetünk. A terület másik felén levélzöldségeket – fejessalátát, tépősalátákat, később spenótot és rukkolát termeszthetünk. A maradék területen melegigényes növényeket, paradicsomot és paprikát ültethetünk, amelyek a nyári szalonnasütések fontos kellékei. A saláta után másodveteményként borsót is vethetünk.

A 25 m2-es kertet már több részre osztottam fel. 


 2. ábra: 25m2 -es veteményeskert

A 2. ábrán középen látható, hogy egy művelőutat alakítottam ki. Az ábra felső részén ábrázolt területre korai zöldségféléket ültethetünk és vethetünk.  A hagymát és fokhagymát dughagymáról ültetjük. A répát, céklát és salátát magról vetjük.

Az ábrán szereplő számok javasolt értékek. Minden egyes vetőmagot tartalmazó tasak hátoldalán szerepelnek különböző információk (vetési idő, ültetési mélység és tenyészterület). A tenyészterület a sortávolság és a tőtávolság szorzata, amely megmutatja, mekkora területet igényel a faj. A terület másik részére paradicsomot, paprikát és padlizsánt palántáról ültethetünk 25-35 cm-es távolságban egymástól. Ezek a növények tápanyagigényesek, ezért érett marhatrágyával segíthetjük növekedésüket. 

Azok számára, akik egész évben gondozni tudják növényeiket, javaslom az 50 m2-es veteményeskertet. Számoljunk azzal, hogy az időjárás melegedésével a gyomok is meg fognak jelenni, melyek eltávolítása igen jelentős munkát igényel. Egy ekkora megművelt terület már bőven el tud látni egy nagyobb családot is kellő mennyiségű zöldségfélével, amit a 3. ábra sokfélesége is hűen tükröz.

3. ábra: 50 m2-es veteményeskert

Hagymából bőven ültethetünk, mivel nem igényel nagy területet. A következő primőr zöldségféléket magról vethetjük: saláta, spenót és sóska. Ezek tőtávolságát döntően befolyásolja a csírázás sikeressége. Melléjük palántáról tököt ültethetünk. A tök tápanyagigényes növény, ezért a palánták ültetéséig szabadon hagyjuk a területet. A tök mellé uborkát tehetünk, melyet lehet magról vetni vagy palántáról is ültetni, a lényeg az, hogy a termését kétnaponta szedjük le, ha befőzni akarnánk. A művelő út másik oldalán 6 egységet különítettem el. A folytontermő paradicsom mellé sok borsót vethetünk. A zöld hüvelyes betakarítása után sok nitrogén marad a talajban, ezért oda ültethetünk karalábét vagy káposztaféléket, melyek fejlődése lendületesebb lesz az említett tápelem miatt. A saját fűszerekkel történő főzés szívmelengető érzés, ezért javaslom 2 sor bazsalikomot és 2 sor majoranna ültetését is. Mellettük különböző paprikafajtákat ültethetünk palántáról 30 cm-re egymástól, melyek között jó, ha szerepel a töltött paprikához szükséges TV-paprika. A kert utolsó részébe pedig a szamócát javaslom, mely idővel szőnyegszerűen behálózza a rendelkezésre álló területegységet.

Tervezzünk, alkossunk!
Hiszen tudjuk: a saját termésnél nincs finomabb!

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!