Augusztustól sokfelé láthatunk vonuló madarakat. A kertekben, parkokban is megjelennek az északról érkezett énekesmadarak, melyeket egy távcsöves séta során megfigyelhetünk. Kerti rozsdafarkúak, kerti poszáták, nagy fülemülék, kormos légykapó is átvonulnak hazánkon, valamint az apró füzikék is. Utóbbiakat csak kevesen ismerik. Apró termetű, 6-12 grammos madarak, színezetük egyszerű, mégis szépek. Még kevesebben tudják, hogy hazánkban három fajuk is fészkel, vonulási időszakban pedig tömegesek, mindenütt láthatóak. Vannak ritka, Észak-Európában fészkelő füzikék, melyek néha Magyarországon is felbukkannak: általában csak 1-1 egyed vonulási időszakban, megpillantásukhoz óriási szerencse kell. Ilyen faj a vándorfüzike vagy a királyfüzike. Minden füzike a poszátafélék családjába tartozik.

Minden füzikefaj a talajon fészkel a magas fű védelmében. Fészkük gömb alakú építmény egy bejáró nyílással. Mivel a talajon sok veszélynek van kitéve, ezért gyakran kifosztják a vaddisznók, erdei siklók, szajkók. A fák és bokrok ágain keresik a táplálékukat, és ott is énekelnek. Rovarevők, élénk, nyughatatlan kis madarak, folyamatos mozgásban vannak, de bizalmasak, az embert közel engedik.

A leggyakoribb hazai füzikefaj a csilpcsalpfüzike. Nevét jellegzetes, folyamatosan ismételt ,,csip-csup” énekéről kapta. Március második felétől lehet hallani, az erdők egyik legfeltűnőbb madáréneke. A csilpcsalpfüzike rövid távú vonuló, a telet Dél-Európában tölti, de enyhébb teleken több egyed is áttelel. Mindenféle erdőben, parkokban, kertekben költ, ha megfelelően sűrű aljnövényzetet talál. Kerti madáritatókon is megfigyelhető. A fészekben a tojó egyedül kotlik, a fiókák 12-14 nap alatt kelnek ki, és ugyanennyi idő alatt elhagyják a fészket. Évente kétszer költ.

A fitiszfüzike tavaszi és őszi vonulás során nagyon gyakori, mindenütt lehet vele találkozni. Mint fészkelő viszont ritka, nagyon kis számban költ hazánkban. A fitiszfüzike sárgásabb színű, mint a csilcsalp, lába világos, élénk szemöldöksávja is feltűnőbb. Észak-Európa egyik leggyakoribb madara, erdőkben, ligetekben, kertekben költ. Fészkelése megegyezik a csilpcsalpnál leírtakkal.

A sisegő füzike a legnagyobb hazai füzikefaj. Domb- és hegyvidéki erdőkben gyakori, különösen bükkösökben, de kisebb számban fészkel az alföldi erdőkben is. Vonulási időszakban pedig szintén mindenütt látható, még kertekben is. Gyakran egyhelyben lebegve repül a levelek előtt, így kutatja át őket. Hasa alja tiszta fehér, melle élénksárga, háta és szárnyai zöldesek. Az előző két fajtól könnyen megkülönböztethető.