Vörösnyakú vöcskök a Vekerin - Future of Debrecen

Vörösnyakú vöcskök a Vekerin

Madaras Máté
Fotó: Vixathepné Ari Pálma

Az erdőspusztai tavak mindig is népszerűek voltak a természetjárók körében, de az emberek mellett a vadvilágot is vonzották. Különösen a madárvilága rendkívül változatos mind a Vekeri-tónak, mind pedig a Fancsikai-tavaknak, és bár a tározók már többször is teljesen kiszáradtak, elég egy csapadékosabb tavasz, és a kisebb nagyobb vízfoltokon madarak tucatjai jelennek meg. Fontos megemlíteni, hogy a tavakat záportározó és belvízelvezető céllal hozták létre, többszöri kiszáradásuk a klímaváltozás és a szélsőséges aszályok eredménye és mutatója. Vízutánpótlásukat a már elindult Civaqua program fogja megoldani a jövőben.

Idén az esőknek köszönhetően a Vekeri-tavon alakult ki olyan sekélyvízű, növényzetben gazdag tó, amely több vízimadárnak is kiváló fészkelő és táplálkozó helyet nyújt. Bütykös hattyúk, szárcsák, cigányrécék, búbos vöcskök költenek ott, és idén megjelent egy igazi madárritkaság, a vörösnyakú vöcsök is. A szemfülesebb madarászok, kirándulók már megfigyelhették, ha arra jártak.

A vörösnyakú vöcsök a legritkább hazánkban fészkelő vöcsökfaj, állománya 50-70 pár között mozog. Élőhelyét a halastavak és a mocsarak jelentik. 2 évvel ezelőtt több pár is költött a Fancsika 1-es víztározón, majd a tó teljes kiszáradásával eltűntek; idén kicsit odébb ugyan, de újra megjelent egy pár. Fészkét vízinövények levelei közé építi különböző növényi részekből. 4-6 tojást tojik, melyeken 20-23 napig kotlik. Ha a tojó kis időre elhagyja a fészket, a tojásokat betakarja. A fiókák fészekhagyók, kikelésük után azonnal tudnak úszni, és követik szüleiket. A fiókák 2 hónap után válnak önállóvá, kétévesen pedig ivaréretté. A vörösnyakú vöcsök kisebb halakat, vízirovarokat, kétéltűeket eszik, táplálékát víz alá bukva szerzi meg, úszóhártyás lábával kiválóan úszik. Vonuló, a telet Dél-Európában tölti.

A vörösnyakú vöcsök veszélyeztetett madár, hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250.000 forint. A zavarásra érzékeny állat, ezért kérem a Vekeri-tónál kirándulókat, hogy tisztes távolból, távcsővel vagy fényképezőgéppel figyeljék meg a madarat! A kutyákat pedig tartsuk pórázon, mert a tojásokra és a fiókákra is veszélyesek lehetnek.

Fotó: Vixathepné Ari Pálma

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!