Az év madara programot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) indította 1979-ben. Célja, hogy felkeltse a figyelmet egy faj vagy fajcsoport védelmére. Az év madara védelméért a társadalom bármelyik rétege, bármelyik tagja tehet, ezért általában a lakosság szavazhatja meg, hogy melyik faj legyen az év madara. Idén, 2022-ben a zöld küllő nyerte el ezt a címet. Cikkemmel most őt szeretném bemutatni, hiszen Debrecenben is sok helyen találkozhatunk vele. Jellegzetes, kacagó ,,klü-klü-klü-klü” kiáltásáról hamar megállapítható a jelenléte.

A zöld küllő hazánkban gyakori madár, öreg fákban bővelkedő erdőkben, puhafás (fűz, nyár) ligetekben, legelők és szántóföldek fasoraiban, arborétumokban, parkokban, de akár a kertben is találkozhatunk vele. Szereti, ha az erdőfoltok, fasorok közé nyíltabb területek, gyepek ékelődnek. Debrecenben is gyakori, szinte minden nap látom a Debreceni Egyetem főépülete mögött az Országh László sétányon, de a botanikus kertben, a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán, és a Nagyerdei parkban is rendszeresen megfigyelhető. 

A zöld küllő a harkályfélék családjába tartozik, és mint a legtöbb harkály, úgy ő is odút ácsol magának és abban költ. A nagyméretű röpnyílással ellátott odút öreg, korhadó fák törzsébe vájja, de sajnos ezekből egyre kevesebbet talál. Az odút több éven keresztül használja, majd később újat ácsol. A megüresedett harkályodúkban gyakran fészkelnek búbos bankák, szalakóták, seregélyek, cinegék.

A zöld küllő fészekanyagot nem hord az odúba: a tojásokat a vésés során keletkezett faforgácsra rakja. A pár felváltva kotlik az 5-6 tojáson. A fiókák 15 nap alatt kelnek ki, és három hétig maradnak az odúban. 

A zöld küllő táplálékát elsősorban a földön keresi – ezért zöld, így szinte teljesen beleolvad a füves gyepekbe. Főként hangyákkal táplálkozik: a földön lévő hangyabolyokat erős csőrével meglékeli, majd hosszú és ragadós, gilisztaszerű nyelvével kiszedi a hangyákat és azok petéit, lárváit. Állandó madarunk, nem vonul. Télen a fagyott hangyabolyokat is meglékeli, de ilyenkor gyakrabban keresgél a fák törzsén is. Akár a többi harkály, ő is szívesen eszi a fák kérge alatt megbújó rovarlárvákat, de a hullott gyümölcsöt és a magokat sem veti meg.

A nemek elkülönítése egyszerű: a hímek bajuszsávja piros, a tojóké fekete. A hazánkban gyűrűzött legöregebb példány 7 évig élt. A zöld küllő védett madár. Manapság még szerencsére gyakori, és az öreg, korhadó fák kíméletével mi is tehetünk azért, hogy ez így is maradjon.