Zöldikék a kertben - Future of Debrecen

Zöldikék a kertben

Madaras Máté

A kertekben, parkokban, települések zöldterületein tucatnyi madárfaj megfordul, egyesek csak téli táplálékkeresés közben, mások csak vonulás idején; vannak fajok, amelyek rendszeres fészkelők, és vannak, amelyek egész évben megfigyelhetők közvetlen környezetünkben.

Utóbbiak közé tartozik a zöldike nevű madár is, akit termete és a tojók egyszerűbb tollruhája miatt a felületes szemlélők gyakran verébnek néznek. A mérete megegyezik a házi verébével, de a pintyfélék családjába tartozó madár. A hím élénkzöld, szárnyán rikító sárga csíkkal, a tojók és a fiatalok visszafogottabb tollruhát viselnek. Csőrük világos, csontszínű. Súlya 25-30 gramm. Éneke jellegzetes, hangos és szép, kezdő madarászok számára is könnyen felismerhető: jellegzetessége, hogy a trillákat egy elnyújtott, sok „zs” hangot tartalmazó füttyel fejezi be, ezt a madarászok zsírozásnak hívják.

A zöldike egész Európában elterjedt, hazánkban is gyakori, az év minden szakában megfigyelhető. Többnyire állandó, télen északabbi országokból is érkeznek hozzánk zöldikék. Eredeti élőhelyét az erdőszélek, ligetek jelentették, de a kertekben, parkokban, temetőkben is gyakori madár, különösen ott, ahol tűlevelű fákat, vagyis fenyőféléket talál. Egy-egy sűrű lucfenyő vagy oszloptuja igazi zöldikecsalogató, főleg, ha több ilyen fa áll egymás mellett szorosan. A zöldike mellett fészkelhet még rajtuk fekete rigó, csicsörke, énekes rigó és tengelic is.

A zöldikéknek a verebekhez hasonló, erős magevő csőrük van. Az év nagyrészében magvakkal, rügyekkel, bogyókkal táplálkoznak, különösen kedvelik a tuják magvait és a berkenyék bogyóit. A költési időszakban a fiókáknak hernyókat és bogarakat is hordanak. Télen rendszeres vendégek a madáretetőkön, kedvencük a napraforgómag: erős csőrükkel a héját lehámozzák és kiköpködik.

Bár a zöldike még mindig gyakori madár, saját megfigyeléseim szerint az utóbbi években kevesebb lett belőlük, ennek egyik oka a sárgagomb-betegség, melyet egy egysejtű parazita okoz. Nagyon leegyszerűsítve a torokban és a nyelőcsőben olyan elváltozásokat okoz, melyek lehetetlenné teszik a táplálkozást és a folyadékbevitelt. Emberre, háziállatokra nem veszélyes. Sokat segít, ha a madáritatók vizét naponta cseréljük, a vízbe nyugodtan önthetünk almaecetet is, valamint nyáron nem etetjük a madarakat, így a melegben nem keletkezik felesleges gócpont. A frissen kirepült zöldikékre a házi macskák jelentenek még veszélyt.

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!