Ha azt gondoljuk, a tél csak a karácsonyról szól, rossz hírünk van… Még minimum két hónapon keresztül mínusz fokok tarkítják a mindennapokat, s előfordulhat, hogy nem elég a kötött pulcsi, hogy átmelegedjünk. Egy forró ital legurításával azonban könnyedén visszatérhet az élet az elgémberedett ujjainkba, és fagyoskodó jókedvünk is felolvad a csodás gasztronómiai élménytől. Klasszikus és – nem utolsó sorban – vérképzést elősegítő fűszerezésének köszönhetően elkészítése során még a lakás illata is melegséget áraszt majd. Ez a recept garantáltan felmelegít.

Fűszeres almabor

Senkit se tévesszen meg az elnevezés, hiszen a fűszeres almaital ezen változata nem tartalmaz alkoholt. Az almalé hazánkban egyébként vitathatatlanul az egyik legegyszerűbben elkészíthető és talán a legkörnyezettudatosabb választás gyümölcslevek tekintetében – már amennyiben magunk készítjük vagy helyi termelőtől vásároljuk. A nagy hagyománnyal rendelkező, almából készült forró ital remek választás lehet akár a koripálya mellett szürcsölve is! Ne feledd magaddal vinni a saját termoszod, ha útközben innád meg! (Jó példa itt: zakopanés poszt, saját termosz)

Hozzávalók:

– alma

– narancs

– méz (cukor, datolyaszirup vagy egyéb más édesítő is megfelelő)

– víz

– fűszerek (fahéj, szegfűszeg, csillagánizs, szerecsendió)

Az almákat mosás és hámozás után kockázzuk fel és tegyük egy lábasba, majd a narancsok alapos megtisztítása után helyezzük melléjük a narancskarikákat is. Szórjuk meg a fűszerekkel a gyümölcsegyveleget, ekkor adjuk hozzá az édesítésre szolgáló alapanyagot is. Érdemes először kevés édeset hozzáadni, majd főzés közben kóstolgatni. Öntsük fel az adag kétszeresének megfelelő vízzel, majd lassú lángon főzzük egészen addig, míg puha, omlós nem lesz az alma. Az elkészítés időtartama a gyümölcs mennyiségétől függ. Ha már egészen puha az alma, egy steril textilpelenkán keresztül szűrjük le az ízletes levet, mely maga az elkészült almabor. Ekkor még lehet ízesíteni, édesíteni is.

Amellett, hogy eleve csodálatos környezetről van szó, és egy igen szép, meghitt időszakot választottunk a kirándulás időpontjául, más tényezők is magával ragadtak: sugárzott a városkából a természettel való együttélés, a harmóniára való törekvés. Az épületek alapanyaga, burkolata sok esetben fa, mely még a belvárosi plázában is visszaköszön. A dekorációk alapja igazi fenyő, mely persze nem meglepő, hiszen a fenyvesek ideális és természetes élettere a hegységek. A sétálóutca dézsáiban örökzöldek és hidegtűrő növények kaptak helyet. A piacon pedig számos olyan portéka közül lehet választani, melyek szintén a hely adottságait használják fel: bundák, szőrmék, bőrdíszműves és fafaragott tárgyak, illetve helyi termelők által készített élelmiszerek. Nem árulok zsákbamacskát, természetesen itt is megtalálható az ócska bóvli: zenélő-világító játékok, műanyag dísz és poliészter kabát – mindenkinek szíve joga választani. 

Magunkkal kapcsolatosan kellemes meglepetés volt észlelni, hogy – bár előre nem terveztünk semmit – évek környezettudatos életre való törekvése nincs hiába: olyan alapcselekvések és eszközök épültek bele mindennapjainkba, melyekkel a kirándulás alatt is csökkenthetjük ökolábnyomunkat.

1. Kóstoljunk helyi ételeket!

Talán ez az egyik legkézenfekvőbb. Szerencsére sokan gondolják úgy, ha itt-ott megfordulnak a világban, hogy megkóstolják a jellegzetes lokális finomságokat. Étkezéseink alkalmával igyekeztünk kihasználni a számunkra igen ízletes szláv zamatokat. Zakopanéban szerencsére mindez adott volt, mert az étlapokon nagy százalékban helyi specialitások közül választhattunk. Ellátogattunk egy nagyobb élelmiszerboltba is, ahol legnagyobb örömünkre számos termék lengyel volt, nem igazán kellett vadászni a jellegzetes nemzeti produktumokat. 

2. Elő a termosszal és vászontáskával!

Ha már ételek, ne feledkezzünk meg a téli hidegben igen nagy jelentőséggel bíró forró italokról sem. Abba az információba már korábban belebotlottunk, hogy egyedüli lengyel tradíció a forralt sör kínálása, így mindenképpen szerettük volna kipróbálni ezt az érdekesnek ígérkező nedűt. Már az útra is saját termoszunkban vittünk a még otthon elkészített kávét, a termoszok tisztítása után pedig ebbe kértük a forró italt, így kiküszöböltük az eldobható poharak használatát. 

Jól bevált vászontáskáink kis helyen is elférnek – konkrétan sokszor a zsebünkből vagy kis ridikülből húzzuk elő -, így utazás alkalmával is ezeket használjuk. Könnyűszerrel utasítjuk vissza kedvesen a vásárlások alkalmával az nejlonszatyrot. Plusz érv, hogy sokkal esztétikusabb és strapabíróbb is, mint az egyszer használatos, eldobható társaik. 

3. Részesítsd előnyben a helyi kistermelőket!

Igen csábító volt a kirakodóvásárok hosszú sora, s karácsonyhoz közeledve az ember szíve még könnyebben ellágyul, főként, ha még ajándékot is keres szerettei számára. Az én személyes trükköm az, hogy tervezés nélkül nem veszek meg semmit. Felmérem a terepet, ha hirtelen valami nagyon megtetszik, előbb mérlegelek, ám – ha tehetem – később, akár másnap térek vissza a döntésre. Ilyenkor általában már letisztulnak a gondolataim, és nem az impulzusok vezérelnek. Ha van választási lehetőségem, minden esetben helyi termelőtől választok portékát, és lehetőleg olyat, amely nem egy egyszeri élvezeti cikk. Idén a meleg gyapjúzokni és kézműves papucs, valamint az apró gallyakból készült zsírkréta jó választásnak bizonyult. Ezek mellett a használati cikkek mellett még sajtokat, lekvárt és tartósított gombát vásároltunk a helyi termelőktől.

+1 Használd ki az online lehetőségeket!

Családunkkal felmentünk Zakopane legmagasabb pontjára, a Gubalowka-hegy csúcsára (a helyiek csak dombként emlegetik az 1123 méter magas természeti képződményt), méghozzá egy igen érdekes közlekedési járművel, siklóvasúttal. A siklóra a jegyet online váltottuk meg, melynek hála elkerültük a hosszú sorban állást és még környezetünket is kíméltük vele a felesleges papírnyomtatás kapcsán. A helyismereti információkat szintén online és nem papíralapú térkép segítségével szereztük meg. 

Mindent összevetve csodálatos élménnyel gazdagodtunk a Tátrában. Lengyelország varázslatos, Zakopane pedig egy igazi ékszerdoboz. Mindenképpen érdemes ellátogatni egyszer az életben ide, nem csak karácsonykor, hiszen a környék kiváló síparadicsom hírében áll. Kellő mennyiségű hó leesése után (általában januárban) a helyiek megépítik Snowlandia-t, ahol hólabirintus, jégből készült templom, iglu, mesebeli építmények, mini állatkert és szánkópálya várja az ide látogatókat egészen olvadásig. Mi még biztosan el fogunk látogatni ide, s, ha tehetitek, beszéljetek össze a barátokkal, családdal és vegyétek célpontba ti is! Együtt utazni nem csak öröm, de környezetkímélő is! 😉 

Az örök klasszikus – a narancs

Nem lehet kellő mennyiséget vásárolni télen, akkor is csak pár napra elegendő az otthon tartott narancsok száma, hiszen igen ízletes ez a rendkívül sokoldalúan felhasználható déli gyümölcs. Ha dekorációt készítenénk belőle, először érdemes kiszárítanunk. Vágjuk vékony, kb. fél cm vastag karikákra egy éles kés segítségével. Személy szerint a radiátoron vagy kályhán való szárítást preferálom, hiszen így valóban költséghatékonyan és környezetkímélő módon oldhatjuk meg a gyümölcsdekort. Mielőtt a fűtőtestre helyeznénk a narancsszeleteket, egy törölközőre sorakoztassuk fel azokat, majd a tetejükre is tegyünk egy konyharuhát vagy törülközőt, és egy éjszakán át hagyjuk „pihenni”. A textil sok nedvességet magába szív, ezzel növelhetjük a szárítás hatékonyságát. Helyezzük szárításra alkalmas eszközünkre a karikákat, tehetünk alájuk sütőpapírt is (piros pont, ha újrahasználhatót használunk), naponta forgassuk őket. Maximum egy hét után leszedhetők, ekkor már kedvünk szerint emelhetjük felhasználásukkal az ünnep pompáját. Szúrhatunk rá akasztót, fűzhetjük zsinegre, tehetjük a fára vagy éppen az ajtókopogtatóra.

FONTOS: NE helyezzünk semmit a melegítő eszközökre, ha a fűtés intenzitása túl nagy! Mindig ellenőrizzük a narancsok állapotát!

Igazi „jolly joker” – a popcorn

Nincs is költséghatékonyabb eszköz a hópelyhek imitálására, mint a cérnára fűzött pattogatott kukorica. Ezt a díszítési formát a kicsik is könnyen kivitelezhetik, hiszen egyszerű bánni a pehelysúlyú kukoricadarabokkal, és viszonylag rövid idő alatt sokat lehet haladni vele. A „recept” egyszerű: pattogtassunk kukoricát és fűzzük cérnára egy nagyobb tűvel. Azonban néhány trükk segítségével igazán tökéletes karácsonyi füzéreket kaphatunk! Elsősorban jó, ha nem égetjük meg a kukoricát. A titok, hogy addig pattogtassuk, míg 2 pattanás között el nem telik 3 másodperc. Ez mikrohullámú sütőben, az előre kicsomagolt verzióval körülbelül 2,5 perc, de figyeljünk a készülék teljesítményére, ám leginkább: hallgatózzunk! Természetesen mikrohullámú sütő nélkül is elkészíthetjük a popcornt, sőt! Csupán egy nagy űrtartalmú lábasra, fedőre és némi olajra van szükségünk hozzá. Egy evőkanál olaj elégséges 100 gramm pattogtatni való kukoricához. Hevítsük fel az olajat közepes hőmérsékleten, majd adjuk hozzá a kukoricát. Hallgatózzunk, itt is a 3 másodperces szabály érvényes. 

Ha elkészült a popcorn, mehet a fűzés. A girlandokat díszíthetjük még csipkebogyóval, vörös- vagy kékáfonyával, illetve csillagánizzsal is szépen mutat.

Pro tipp: Vásárolj csomagolásmentes boltban kimérős pattogtatni való kukoricát, így spórolhatsz is, ráadásul még a környezetet is megkímélted a keletkezett hulladéktól.

Hófehér különlegesség – egy kis kavarás

Sokáig nem mertem nekiállni a szódabikarbóna, kukoricakeményítő és víz elegyéből álló, fenségesen csillogó díszeknek, pedig az elkészítése nem igényel nagy előkészületet, sőt, még kézügyességet sem. Ellenben remekül mutat és kimondottan költséghatékony, s természetesen ragyogó.

Hozzávalók:

• 1 csésze kukoricakeményítő
• 2 csésze szódabikarbóna
• 1 és ¼ csésze víz

A csésze mérete nem számít, csak az, hogy ugyanazt az egységet használjuk mindhárom összetevő esetében. Nagyobb bögrét is használhatunk, de kisebb méretű poharat, akár kanalat is. A massza összeáll, csak a kapott mennyiség változik. Az elkészítése hasonló a házi gyurmához (https://futureofdebrecen.hu/kezdjetek-el-elni/hazi-gyurma-a-konyhabol/), de itt nem keverünk színt hozzá, hiszen a díszek fennköltsége a természetesen csillogó fehér színükben rejtőzik. 

Elkészítés:

Először a száraz összetevőket keverjük el egy edényben, aztán adagoljuk hozzá a vizet, majd közepes lángon melegítsük az egyveleget. Folyamatos kavargatást igényel! Rövid idő után forrni kezd, majd sűrűsödni, végül már kisebb fizikai kihívás a kavarása. Ha gyurmaállagúvá vált, levehetjük a tűzről. Miután kihűlt, nyújtsuk ki – célszerű néhány milliméter vastagra – és szaggassuk ki süteménykiszúró formákkal. Ha fel szeretnénk akasztani, még ekkor lyukasszuk ki egy gyufaszál vagy szívószál segítségével. Mivel levegőn száradó gyurma, más teendőnk nincs hátra, mint 10-12 órát várni, hogy végleg megszilárduljanak a kedves kis formák. Felhasználása már csak a kreativitásunkon múlik.

A karácsonyi vásári forgatagok elengedhetetlen velejárója a sült gesztenye. A szelídgesztenye a diétázók egyik „jolly jokere”, hiszen alacsony zsírtartalmú, gluténmentes, mindemellett pedig magas rosttartalmú, emésztést segítő termés. Bár a gesztenyeárusok rendszerint speciális szerkezetben sült gesztenyét kínálnak eladásra – legtöbbször igencsak borsos áron -, ezt a téli finomságot otthon is könnyen elkészíthetjük. Egy apró titkot nem szabad csak elfelejtenünk hozzá. 

A gesztenyesütés még a tűzhely beizzítása előtt történik, mert legfontosabb, hogy egy éjszakán át ázzanak a begyűjtött termések. A víztől megpuhulnak, így könnyű lesz bevágni a domború oldalukat is apró X formában. Igyekezzünk úgy ejteni a bevágást, hogy lehetőleg nem sértjük meg a gesztenye húsát. A sütőt kapcsoljuk alsó-felső sütésre és vegyük egészen magas, 240 °C körüli hőmérsékletre. Újrahasználható sütőpapírral bélelt tepsire vagy olyan sütőedénybe tesszük a gesztenyéket, melyet le tudunk fedni. A terméseket úgy helyezzük el, hogy a vágással felfelé feküdjenek, majd lefedjük azokat. Ha biztosra szeretnénk menni, még egy kis tepsi vizet is tehetünk a sütő aljába, hogy az így keletkezett vízgőz garantálja a gesztenyék puhaságát. Így sütjük 20 percig, majd további 5-10 percig alufólia nélkül. Akkor vannak készen a szemek, ha héjuk kissé felpöndörödött. A megsült gesztenyéket meleg állapotban a legkönnyebb megpucolni.

Az elkészült finomság puha húsát édes és sós ételekhez is egyaránt felhasználhatjuk. Elkészíthetjük húsok mellé vagy köretként, de levesként vagy desszertként is szuperül funkcionál. Egy biztos: bármelyik fogást is választjuk, ünnepi atmoszférát termethetünk vele otthonunk melegében! 

Fermentált cukkini télire

Amennyiben a leghidegebb időszakban is szeretnénk élvezni kertünk, vagy a zöldségpiac adományait, nyáron szorgalmasnak kell lennünk. Az egész nyáron termő, meglehetősen finom cukkini végeláthatatlan lehetőséget nyújt a gasztronómiát kedvelők számára. A zöld és sárga színekben díszelgő cukkini amellett, hogy roppant egészséges (C-vitaminban gazdag, alacsony szénhidrát-tartalmú zöldség, ezáltal cukorbetegek is bátran fogyaszthatják), a leghálásabb termék a piacon, hiszen nem csak sós formában, de édesen is fogyaszthatjuk. Sok egyéb felhasználása mellett készíthetünk belőle zöldségkrémet, főzeléket, tócsnit, fasírtot, vagy éppen muffint. De mit kezdjünk a szaporán termő cukkinivel, ha már minden receptet kipróbáltunk, ám kertünk még mindig roskadozik termésétől? Fermentáljuk!

A fermentálás kissé ijesztően hathat első hallásra, azonban nem szabad megijedni tőle, mert rendkívül egyszerű eljárásról van szó. Ez egy gyors, olcsó és nem utolsó sorban könnyű technika. A fermentált cukkinihez pedig nagyon kevés hozzávaló szükségeltetik, cserébe a havas hónapokban is élvezhetjük az ezerarcú zöldség ízét.

Hozzávalók (1 db 5 literes üveghez):

• 2 nagyobb cukkini
• 5 db lilahagyma
• 3 evőkanál só
• 3 liter víz

Elkészítés:

Előzetesen forraljuk fel a vizet és keverjük el benne a sót. Az így kapott sóoldatot hagyjuk hűlni, míg vékony karikákra szeleteljük a cukkinit és a lilahagymát. Akármekkora üvegbe tesszük el a savanyúságot, literenként 1 evőkanál sót használjunk. A sterilizált üvegbe rétegezzük a cukkinit és a lilahagymát. Az így kialakuló variációknak csak képzeletünk szabhat határt: tarkíthatjuk borssal, fűszernövényekkel, fokhagymával. 1,5 ujjnyi rést hagyjunk az üveg szájától, majd szorosan fedjük le egy nagyobb darab cukkinivel az egészet, ezután öntsük fel a már visszahűlt sóoldattal úgy, hogy ellepje az üveg tartalmát, azonban a tetőhöz a folyadék ne érjen hozzá. Tegyük rá az üveg tetejét, majd helyezzük közvetlen napfénytől védett helyre a lakásban. Ezután már csak annyi dolgunk van, hogy minden nap kissé meglazítsuk a tetőt, hogy a távozó gázoknak utat engedjünk. Szűk egy hét múlva már tálalhatjuk is a sültek mellé. Felbontott állapotban tároljuk hűtőben, de érdemes belőle több kis adagot is készíteni, hogy egész télre kitartson. 

Hozzávalók:

– 25 dkg liszt

– 2 evőkanál só

– 2 evőkanál olaj

– 1 kávéskanál citromsav

– 3 dl víz

Egy lábasban melegítsünk vizet, majd tegyük hozzá a száraz összetevőket. Kavargassuk bátran, kitartóan – szépen össze fog állni körülbelül 10-15 perc alatt. Színt is kölcsönözhetünk neki, ha különböző fűszereket teszünk hozzá. Miután összeállt a gyurma, vegyük több részre és tegyünk hozzá kakaót, piros fűszerpaprikát, vagy kurkumát. Kis kézi gyúrás után csodálatosan elegyednek a fűszerek. Érdemes lezárt dobozban, hűtőben tárolni, hogy minél többször tudjuk használni.

Ha bodza, akkor szörp. Ám ez a mámorító illatú virágzat bizony más lehetőségeket is rejt magában. Nem csak ízletes ital, de annál finomabb étel is készíthető belőle. Talán kisebb népszerűségnek örvend a bundás bodzavirág, mely egy kis házi lekvárral fogyasztva ígéretes desszert lehet a természet jegyében. 

Hozzávalók:

• kb. 15 db bodzaernyő
• 15 dkg finomliszt
• 2 db tojás
• 3 dl tej
• 1 dl szódavíz
• 1 csipet só
• vaníliaőrlemény, fahéj ízlés szerint
• olaj a sütéshez

Egy olló vagy kés segítségével vágjuk le a bokorról a bodzabogokat, 3-5 cm hosszú szárat hagyva nekik. A virágokat ne mossuk meg, de hagyjuk kis ideig (kb. 15-20 perc elég) jól szellőző helyen, hogy „lakói” szabadon távozhassanak, de segíthetünk is nekik a gyorsabb áthaladás érdekében. Ha a virágtányérok tiszták, kezdjük el hevíteni az olajat, közben palacsintatésztát készítünk. Keverjük össze a lisztet a tojásokkal, tejjel és szódavízzel, majd egy csipet sóval, vaníliával és fahéjjal bolondíthatjuk. Ha kész, száruknál fogva mártsuk bele a nyers tésztába az ernyőket, s kissé csepegtessük le őket, mielőtt az olajba tesszük. Addig süljenek, míg aranybarna színük nem lesz. Ezután egy papírtörlővel kibélelt tányérra helyezzük őket, hogy a maradék olaj is távozhasson. Még melegen porcukorral, vagy akár kissé hűlt állapotban házi eperlekvárral is fogyaszthatjuk. Tökéletes ízharmónia! Jó étvágyat hozzá!

Miután az olaj kihűlt, szűrjük le egy műanyag palackba és – amennyiben a palack megtelt olajjal – dobjuk be a hozzánk legközelebb eső használtolaj-gyűjtő konténerbe! 

Április közepétől robbanásszerűen kis sárga labdacsok örvendeztetik szemünket lépten-nyomon. Az üde látványt nyújtó pongyolapitypang (Taraxacum officinale) – más, ismert nevén gyermekláncfű – az egyik legsokoldalúbb vadvirágunk. Ehető gyógynövény, C-vitaminban bővelkedő levelével például salátánkat gazdagíthatjuk. Gyökere teaként fogyasztva az epe, a máj és a vesék működésére jótékony hatású. Virágát sokféle módon felhasználhatjuk: készíthetünk belőle lekvárt, szirupot, szörpöt, de főzeléket, vagy akár bort is. Lássuk most, miként nyerhető belőle egy rendkívül egyszerű frissítő!

Pitypang limonádé

Hozzávalók:

• 2 marék pitypangvirág
• 2 db narancs
• 1 db citrom
• 3 liter víz
• édesítő ízlés szerint

Elkészítés:

Gyűjtsünk 2 marék zsenge pitypangvirágot forgalomtól, szennyeződéstől mentes helyről. A virágok sárga szirmait csipkedjük le. A zöld részeket ezúttal ne használjuk, mert kesernyés ízt kölcsönözhet üdítőnknek! Forrázzuk le a virágszirmokat körülbelül 3 dl vízzel és hagyjuk állni legalább két órán keresztül a forrázatot. Ezután szűrjük le, nyomkodjuk ki. Facsarjuk ki a citrusok levét, adjuk hozzá a pitypang-forrázatot és a maradék vizet. Édesíthetjük ízlés szerint cukorral, mézzel, de önmagában is igen ízletes. Langyosan és hűtve is fogyasztható.

Virágpor-allergia esetén NE, vagy csak mértékkel fogyasszunk ehető virágokat!

Tavasz érkeztével káprázatos színekbe borul a természet. Az addig megszokottá vált nyugodt, melankolikus árnyalatok egyszerre vibráló, harsány színkavalkáddá változnak. Mire észbe kap az ember, már el is virágoznak az első hírnökök, de váltja őket sok száz más hasznos növény. Első tavaszi sétánkon találkozhatunk az ibolyákkal, azonban a természet védelmében hagyjuk őket az erdőben! Ám otthon is gyönyörködhetünk a lila szépségekben! Kertünk ékessége lehet az illatos ibolya (Viola odorata), melyet akár fel is szolgálhatunk az ebéd mellé, hiszen fogyasztásra is alkalmas. Kellemes desszertet készíthetünk belőle egyik szomszédjával, a konyhakertben termő, szintén sokoldalú sárgarépával.

Répatorta ízletes ibolyával

Hozzávalók (8 főre):

A piskótához:

• 20 dkg porcukor
• 3 db tojás
• 1,5 dl olívaolaj
• 30 dkg reszelt sárgarépa
• 30 dkg finomliszt
• 1 csomag sütőpor
• fahéj
• 1 rúd vanília kikapart belseje

A krémhez:

• 25 dkg mascarpone
• 1 dl tej
• 2 evőkanál porcukor
• 1 evőkanál citromlé

Elkészítés:

A porcukrot a tojások sárgájával és az olajjal összekeverjük. Meghámozzuk, majd apróra reszeljük a répát (a növényi hulladék mehet a komposztba!) és a masszához adjuk.

Bár a sütemény elkészítése könnyű, nem árt, ha van segítségünk!

Ezután hozzákeverjük a sütőporos lisztet is. Meghintjük fahéjjal és hozzáadjuk a vaníliát. Végezetül egy csipet sóval a tojásfehérjékből habot verünk és óvatosan a masszához forgatjuk. Jól átdolgozzuk. Egy kisebb méretű, kivajazott sütőformában 180 °C-on 30 percig sütjük. Amíg sül a torta piskótája, menjünk ki a kertbe az ibolyákért. (El ne felejtsük a tortát, míg gyönyörködünk a kertben!) Ha hamarabb beszereztük a virágokat, tegyük őket vízbe, vagy akár hűtőbe. Csak annyit szedjünk, amennyit fel is használunk, de ha megmarad belőlük, limonádéhoz is keverhetjük őket. Visszatérvén a konyhába, a mascarponét a tejjel, a porcukorral és a citromlével keverjük alaposan össze, míg jól kenhető állagú krémet nem kapunk. Ezután nincs más hátra, mint megkenni a kihűlt piskóta tetejét a krémmel és díszíteni az ibolyákkal. Felhasználhatunk bogyós gyümölcsöket vagy más ehető növényt, a díszítésnek csak képzeletünk – és kertünk kínálata – szabhat határt. Tökéletes étek egy kávé mellé.

Virágpor-allergia esetén NE, vagy csak mértékkel fogyasszunk ehető virágokat!