Villanyautós cikksorozatunk első részében átvettük az alapokat, előnyöket. A mostani cikkben a villanyautókat körülvevő néhány tévhitet szeretném eloszlatni, melyek sokszor félrevezetik az embereket.

6 tévhit a villanyautók kapcsán:

1. A villanyautó környezetszennyezőbb mint a benzines. NEM IGAZ. Ez attól függ, hogyan és hol állítják elő az elektromos energiát (szénerőmű vagy megújuló energiát termelő erőmű), illetve hogy hány kilométert fut az autó élete során. Az vitathatatlan, hogy egy villanyautó nem szennyezi a város levegőjét ott, ahol közlekedik, ahol az emberek élnek. Ez kétségkívül egy önmagában fontos lokális előny. A gyártása során ugyan több CO2 termelődik, de megújuló energiával hajtva és kellő futásteljesítménnyel számolva már előnyre tesz szert. A villanyautó motorja 90%-os hatásfokkal működik, míg egy hagyományos autó motorja kb. 30-40%-al, azaz pocsékoljuk vele az energiát hajtáskor. Fékezéskor pedig a mozgási energia súrlódás által hővé alakul a belsőégésű esetében, míg az elektromos súrlódás nélkül villamosenergiává alakítja fékezéskor ezt a mozgási energiát (rekuperáció).  
2. A villanyautók akkumulátorát 5 év után cserélni kell, ami veszélyes hulladék lesz. NEM IGAZ. Még a korai 10-12- éves autókban is futnak az akkumulátorok. Ha bontóba kerülnek 15-20 évesen majd, akkor is még egy 25-50%-os akkuról beszélünk, ami kap egy újabb 10 év „második életet”, amikor otthoni energiatárolóként tud tovább működni. És ez a korai (mostani) akksikra volt jellemző. A mai akkuknak már 20-40 év is lehet az első életciklusuk, és amiket pedig most fejlesztenek, azok akár 80 évig is működnek majd. Ha pedig elérik az életciklusuk végét, újrahasznosítják őket. Persze ehhez megfelelően be kell gyűjteni, hasonlóan mint az alkáli elemeket, használt elektronikai cikkeket.
3. Villanyautó a gazdagok autója. NEM IGAZ. A legolcsóbb használt villanyautók 2,5M forinttól indulnak, igaz ez alatt nincs autó. Az új autók terén pedig közel hasonló árban vannak benzines vagy hibrid társaival. A BMW például úgy áraz, hogy egy adott teljesítményű benzines vagy egy elektromos is azonos árba kerüljön. A méretgazdaságosság elve alapján a jövőben ez elektromos lesz az olcsóbb, és a belsőégésű a drágább.
4. A villanyautó sosem térül meg. NEM IGAZ. Úgy kell villanyautót venni, kiválasztani, hogy fel kell mérni, mik az igényeink, ki kell számolni a költségeket, és ez alapján kell döntést hozni. Ismerni kell a meglévő kínálatot, és olyan autót kell választani, amely igényeinket kiszolgálja. Van olyan ismerősöm, aki a 2 millió forintos benzines autóját cserélte le villanyosra (némi hitellel), és amit megspórolt üzemeltetésben, abból fizette a hitelt, azaz a korábbi autója üzemeltetési költségét fordította autóvásárlásra.  Ha meg hitel nélkül tud valaki villanyautót venni, akkor havi szinten akár 30.000-50.000 Forintot is spórolhat, évek alatt akár egy autó árát is.
5. A villanyautó hatótávja elenyésző, a töltési ideje meg több óra. NEM IGAZ. A hatótáv télen autópályán haladva tényleg sokkal kevesebb, ez igaz. Viszont sok töltő van, és a villámtöltők segítségével akár 20 perc alatt is sokat tud tölteni az autó. Ráadásul a töltési sebesség és a töltők száma is folyamatosan növekszik a fejlesztéseknek köszönhetően. Igazából nem is kell nagy hatótávú (nagy akkupakkal szerelt) elektromos autó, csak kellő számú töltő és gyors tölthetőség. 
6. Nem lesz elég lítium, kobalt, mangán. NEM IGAZ. Egyrészt lítiumból sok van. Másrészt olyan gyorsan fejlődik a technológia, hogy mire felfut a termelés, már lehet nem is lítium alapú akksik lesznek, hanem nátrium-ion alapú például, ami magyarul só. Ne becsüljük alá a technológiai fejlődést. Illetve most még sok nagy (100Kwh) kapacitású akkuval használható az autó, mert kevés és nem elég gyors a töltés. Ha ez fejlődik, egy mostani akkupakk 2-3 autóba is elég lehet.  
7. A villanyautók kigyulladhatnak. NEM IGAZ. Vagyis úgy mondanám, több benzines autó ég ki, mint villanyos, csak előbbit a sajtó nem kapja fel. Kisebb arányban égnek ki villanyautók. Ha történt is ilyen, gyorsan visszahívásban cserélték a kockázatos akkukat (Hyundai Kona).

A következő cikkben a villanyautók alapvető paramétereivel ismerkedünk meg, a töltési módokkal.

Egyre több elektromos autót látni az utakon, itt Debrecenben is, és nem véletlenül. A most induló cikksorozatban szeretném megismertetni az olvasót néhány villanyautós alapismerettel. Sok tévhit is kering a villanyautók körül, melynek oka a kevés információ. A mostani első cikkben pár bevezető gondolat után az villanyautók előnyeiről írnék.

A villanyautók más elven működnek, mint a belsőégésű társaik. Nincs károsanyag kibocsátásuk, jobb a hatásfokuk, fékezés során a mozgási energiát visszatermelik (rekuperáció), azaz kevésbé szennyezik a környezetet – ezért is tiltja be az EU 2035-től még a hibrideket is, azaz csak nulla emissziójú új járművet lehet majd forgalomba helyezni.

A villanyautók – beleértve a hidrogént használó tüzelőanyag cellás autókat is pl. Toyota Mirai – egytől egyik roppant egyszerű felépítésű autók. Adott egy kevés alkatrészből álló, kevés karbantartást igénylő villanymotor, melynek hatalmas nyomatéka van a teljes fordulatszám tartományban. Nem kell kuplung, nem kell váltó, úgy lehet vezetni, mint egy automatát. Ez már több mint 100 éve nyilvánvaló, sőt előbb volt villanyautó, mint benzines. De akkor miért a belsőégésű terjedt el? Az energia tárolás miatt. Ugyanis egy klasszikus savas akkumulátor nem alkalmas villanyautót meghajtani, és korábban csak ilyen akkumulátorok voltak. A nagy áttörés a litium-ion akkumulátorok megjelenésével történt, amik már bizonyítottak az elmúlt 25 évben laptopokban, telefonokban, így most már jöhetnek az autókba is. A hidrogén hajtású (üzemanyagcellás) autó pedig nem akkumulátorban tárol elektromos energiát, hanem hidrogén elégetésével lesz áramunk víz keletkezése mellett, és ez az áram hajtja meg a villanymotort.

Az első nagyszériás villanyautó nem a Tesla (ez csak a legismertebb és csak elektromos autókat gyártó vállalat), hanem a Mitsubishi I-MiEV volt, melyet 2009-ben kezdtek el gyártani és amelyből 2010. évvégére 10.206 darabot gyártottak. A másik nagyon közismert korai villanyautó a Nissan Leaf, melyet 2010-ben mutattak be és 2017-ig több mint 300.000-et adtak belőle, emellett több Év Autója díjat is begyűjtött. Ezek az autók ma már 10-12 évesek, és működnek, mennek, igaz némelyik már lassan akkucserére szorul, de hát ezek voltak a legelső villanyautók, kezdetleges akkukémiákkal.

Nézzük meg a villanyautók előnyeit 10 pontba szedve

1. Kevesebb alkatrészből áll, kevesebb karbantartás igényel, nincsenek klasszikus csereszervizei (motorolaj, olajszűrő, üzemanyagszűrő cserék).
2. Nincs károsanyag kibocsátása. Lokálisan mindenképp igaz ez az állítás. Viszont árnyalja a képet az, ha fosszilis energiahordozóból jön bele az áram (szénerőmű), mert ez esetben valahol volt szénhidrogén elégetés és masszív CO2 kibocsátás, bár nagyüzemben ez jobban kordában tartható.
3. Olcsóbb lehet az üzemanyag bele. Ha otthon töltjük, és városban használjuk, akkor nagyságrendileg 1,5-2 liter benzin árából mehetünk 100 km-t a nem rezsicsökkentett árammal számolva. Villámtöltő esetében más a helyzet, ott akár még drágább is lehet, mint egy benzines. De itt annyi árszabás, fogyasztás és számolás van, hogy nehéz egzakt előnyt garantálni. Sőt otthon napelemmel megtermelve esetleg eltárolva meg sokkal olcsóbb lesz, ráadásul magunknak is megtermelhetjük az energiát, ami a benzinnél biztos, hogy nem tehetünk meg. 
4. Csendes. A villanymotor hangja szinte nulla.
5. Kisebb az ökolábnyoma. Ez egy vitatható állítás, de csak attól függ, milyen életciklussal számolunk. Az tény, hogy a villanyautó legyártása az akkumulátort is beleértve nagyobb CO2 kibocsátással és terheléssel jár, de ha 200.000 km futásteljesítményt veszünk, ott már simán jobb az EV (electric vehicle). Hogy mikor fordul át, az számítási módszertan és sok változó függvénye.
6. Biztonságosabb. Ezt tapasztaltam, hiszen nem fullad le, és azonnal lehet vele gyorsulni egy necces helyzetben is.
7. Nincs vibráció, bár a mai hagyományos motorok ebből a szempontból alapjáraton tényleg elképesztően észrevehetetlen módon működnek, de terhelés alatt halljuk, érezzük.
8. Számos szubvenció/támogatás van a villanyautókra: ingyenes parkolás, gépjárműadó mentesség, cégautó mentesség, vagyonszerzési illeték mentesség, regisztrációsadó mentesség.
9. Sokkal több töltő/konnektor van, mint benzinkút, emiatt bárhol tankolható/tölthető.
10. Nincsenek hidegindítási, melegítési problémák, azonnal megy, amint a kulcs elfordult.

Városban, otthon töltve ideális a villanyautó. Hosszabb távokra használva azonban most még vannak kompromisszumok. Ilyen kompromisszum pl. hogy még egy nagyobb hatótávú autóval is be kell iktatni egy-egy töltést 2-300 km-enként, illetve a szerviháttér még csak most van kiépülőben.

A következő cikkben a villanyautókat körülvevő tévhiteket fogjuk átnézni.