Denevér őrjárat a debreceni éjszakában – Future of Debrecen

Denevér őrjárat a debreceni éjszakában

Future of Debrecen

Igazán különleges programra hívtuk a debrecenieket: denevérek után kutattunk a lakótelepi éjszakában.

A Zöld Őrszem csapatával közösen, a Vénkerti közösségi kerttől indulva ismét denevérek nyomába eredtünk egy közösségi megfigyelésen. A Nature of Debrecen sétán egy speciális ultrahangdetektor segítségével tettük hallhatóvá azt a rejtett világot, amely minden este körülvesz bennünket. A detektor képes érzékelni a denevérek által kibocsátott ultrahangokat, majd az emberi fül számára hallható tartományba alakítani – így nemcsak láthattuk, vagy inkább sejthettük jelenlétüket a sötétedő égbolton, hanem ténylegesen hallhattuk is őket.

A séta során a Zöld Őrszem Biodiverzitás munkacsoportjának szakértője, Dr. Marton Attila mutatta be a denevérdetektor működését, részletesen ismertette a megfigyelt állatkák életmódját, hasznosságukat.

A program nemcsak egy izgalmas természeti élményt adott, hanem arra is rámutatott, miért kulcsfontosságúak a denevérek egy fenntartható és élhető város szempontjából.

A denevérekről sokáig inkább félelmek, mint tények éltek az emberek fejében.

A felhasznált illusztrációk forrása: Pixabay

Számos kultúrában kapcsolódtak hozzájuk babonák és hiedelmek. Ha meghalljuk a nevüket, sokaknak még ma is Drakula, Batman vagy valamilyen sötét, misztikus történet jut eszébe. A valóság az, hogy a denevér egy rendkívül hasznos, ártalmatlan kis teremtmény.

A denevér a világ egyik legkülönlegesebb emlőse. Hazánkban 28 fajuk él és mindegyik védett, közülük több fokozottan védett. Elsősorban természetes élőhelyeken – erdőkben, barlangokban vagy vízpartokon – találunk népes populációkat, ám több faj kifejezetten jól alkalmazkodott a városi környezethez. A panelépületek rései, padlások, pincék vagy akár régi épületek repedései fontos búvóhelyet jelenthetnek számukra.

Ez különösen fontos egy olyan városi környezetben, mint a Vénkert környéke. A panelházak homlokzatának rései nappali búvóhelyként szolgálhatnak, este pedig a denevérek innen indulnak vadászni a város felett. Jelenlétük sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnánk: a magyarországi denevérfajok ugyanis mind rovarevők. Táplálékuk jelentős részét szúnyogok, molyok, bogarak és más repülő rovarok alkotják. Egy mindössze 6–7 grammos denevér egyetlen éjszaka alatt akár 800–900 szúnyogot is elfogyaszthat. Ez azt jelenti, hogy természetes módon segítenek kordában tartani a rovarpopulációkat, csökkentve a kártevők számát és közvetve az emberi környezet terhelését is.

A denevérek ezért a városi ökoszisztéma kulcsszereplői. Olyan természetes szövetségeseink, akik láthatatlanul dolgoznak minden este. Miközben mi pihenünk vagy élvezzük a meleg nyári éjszakát, ők csendben végzik azt a munkát, amely hozzájárul egy élhetőbb, egészségesebb városi környezethez.

Sajnos, ezek az állatok egyre nagyobb veszélyben vannak. Európa-szerte csökken az állományuk, és ez a tendencia Magyarországon is érzékelhető. A legnagyobb problémát élőhelyeik eltűnése jelenti: a régi épületek felújítása, az idős fák kivágása, valamint a rovarállomány csökkenése – mind kedvezőtlenül hat rájuk. Különösen érzékenyek a kölykezési és telelési időszakuk megzavarására.

Ezért is fontos, hogy más szemmel tekintsünk rájuk. Ne félelmetes, titokzatos lényekként gondoljunk a denevérekre, hanem a városi biodiverzitás nélkülözhetetlen szereplőiként. Jelenlétük azt mutatja, hogy egy városi tér nemcsak az embereké, hanem más fajok számára is élhető környezet lehet.

A Future of Debrecen számára is fontos kérdés, hogyan tudjuk városunkat úgy fejleszteni, hogy közben a természet számára is helyet hagyjunk. A denevérek története jól mutatja: a fenntartható város nemcsak zöldebb, hanem élőbb is. És néha elég hozzá csak egy nyári este, egy különleges detektor, hogy meghalljuk mindazt, ami körülöttünk történik – még akkor is, ha szabad szemmel nem látjuk.

Ilyen volt a denevérmegfigyelő Nature of Debrecen sétánk:

Borbélyné dr. Bacsó Viktória

Agóra Tudományos Élményközpont ügyvezetője

Tornainé Kicsák Edit

környezet biotechnológus

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

stratégiai igazgató, Debreceni Városüzemeltetési Kft.

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!