Future of Debrecen

A faodvak titokzatos vadásza – A 2026-os Év Rovara: a párducfoltos hangyaleső

Duzs László

„Az állatok, madarak, rovarok igazán csak akkor mutatják meg magukat, ha csendben van az ember, nagyon nagy csendben kell lenni a virágok, a növények között is, máskülönben nem lehet meglátni a bennük lévő igazi, kedves külön kis életet.”

John Galsworthy

https://www.rovartani.hu/

Nem rikító színekben pompázik, nem vonzza a tekintetünket, de mégis igazi különlegességnek számít az odvas fák rejtekében. Ő a párducfoltos hangyaleső, aki az apró, titkos jelenlétével az erdőt kutatja. Ő lett a 2026-os Év Rovara a Magyar Rovartani Társaság szavazásán.

A párducfoltos hangyaleső a hazai hangyalesőfauna közepes termetű képviselője. Karcsú, hosszú lábai és hegyes, sátorszerűen összecsukott szárnyai teszik elegánssá. Nevét az elülső szárny hátsó szegélyén látható, párducmintára emlékeztető foltjáról kapta, melyet további finom mintázatok egészítenek ki. Teste sárgás, csápjai hosszúak, végük enyhén megvastagodott, és minden apró részlete azt sugallja, hogy esetében a természet valóban mesterien tervezett.

A kifejlett egyedek – vagy más néven imágók – gyengén repülnek. Nyár közepén rajzanak, éjszaka párzanak, a nőstények petéiket faodvakba helyezik. Itt, a rejtekhelyekben fejlődnek lárváik, ahol a bőséges fatörmelék és korhadék között vadásznak: más rovarok lárváit és kifejlett példányait zsákmányolják. Érdekességük, hogy – sok hangyalesővel ellentétben – a lárvák a vadászathoz nem építenek a homokba fogótölcsért. Dús szőrzet borítja testüket, ami olyan, mintha egy apró páncélt viselnének.

Hazánkban főként természetközeli élőhelyeken találkozhatunk velük: a domb- és hegyvidéki melegkedvelő erdőkben, a nagy folyók menti ligeterdőkben, de lárváira régi, szuvas tetőszerkezetekben is rátalálták már. Európától Észak-Kínáig való elterjedésével igazi palaearktikus vándor, ám hazánkban ritka, hiszen az élőhelyei is egyre ritkábban fordulnak elő.

A párducfoltos hangyaleső védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 forint. Élete a természetközeli lomberdők faodvaihoz kötődik, így védelme a fenntartható erdőgazdálkodásról és a faodvak megőrzéséről is szól. Egy kis odafigyeléssel és az odvas fák védelmével mindannyian segíthetünk neki: cserébe pedig az erdő titokzatos vadászaként őrizheti tovább a természet apró csodáit.

Borbélyné dr. Bacsó Viktória

Agóra Tudományos Élményközpont ügyvezetője

Tornainé Kicsák Edit

környezet biotechnológus

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

stratégiai igazgató, Debreceni Városüzemeltetési Kft.

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!