A téli közlekedés és a rossz levegőminőség között szoros összefüggés van. Bár a lakossági fűtés a fő légszennyező ebben az időszakban, a közlekedés is jelentősen rontja a helyzetet, különösen a nagyvárosokban. Vizsgáljuk meg, mely tényezők okozzák ilyenkor a legnagyobb problémát! 

Hidegindítás és technológiai hatékonyság: 

Télen a motorok lassabban érik el az optimális üzemi hőmérsékletet. A kipufogógáz-tisztító rendszerek (katalizátorok) csak bizonyos hőfok felett működnek hatékonyan. Az első néhány kilométeren, amíg a motor hideg, a járművek a sokszorosát bocsátják ki a káros anyagoknak (nitrogén-oxidok, szén-monoxid), a nyári üzemmódhoz képest. A másik problémát az alapjáraton való működtetés okozza, ugyanis a téli hidegben sokan percekig járatják a motort álló helyzetben a jégmentesítés miatt, ami helyileg koncentrált légszennyezést okoz saját lakókörnyezetünkben.

Meteorológiai tényezők (inverzió): 

Télen gyakori a hőmérsékleti inverzió jelensége. A talajközeli hideg levegőréteg beszorul a felső, melegebb réteg alá, ilyenkor mintha egy „fedelet” tennének a városra. Ez megakadályozza a függőleges légáramlást, így a közlekedésből származó káros anyagok nem tudnak eloszlani, hanem megrekednek az alsóbb légrétegben, nagyobb egészségügyi kockázatot jelentve. 

Útszóró só és szálló por: 

Az útszóró só és a téli síkosságmentesítésre használt egyéb anyagok közvetve rontják a levegőminőséget, ugyanis a kiszórt só és zúzalék a járművek által felverve finom porrészecskékké alakul, amely a levegőbe jutva növeli a szálló por (PM10 és PM2,5) koncentrációját. Ezek az apró részecskék belélegezve irritálhatják a légutakat, súlyosbíthatják az asztmás, szív- és érrendszeri betegségeket. 

Megváltozott közlekedési szokások:A rossz időjárás miatt sokan a kerékpározás vagy a gyaloglás helyett az autót választják rövid távokra is, ami növeli a forgalmi dugók számát.

A téli légszennyezés tehát nem egyetlen forrásból eredő probléma, hanem több, egymást erősítő tényező együttes hatásának következménye. A hidegindítások, az alapjáraton működtetett motorok, a kedvezőtlen meteorológiai viszonyok és az útszórásból származó szálló por mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a közlekedés a téli hónapokban aránytalanul nagy terhet rójon a levegő minőségére – különösen a sűrűn lakott városi térségekben. Mindezt tovább súlyosbítja az autóhasználat növekedése, még rövid távokon is.

A helyzet javítása nem kizárólag műszaki kérdés: tudatosabb közlekedési döntésekkel – például a rövid utak gyalog vagy közösségi közlekedéssel történő megtételével, az indokolatlan motorjáratás elhagyásával – egyéni szinten is sokat tehetünk a levegő tisztaságáért. A téli közlekedés hatásainak felismerése és mérséklése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a hideg hónapokban ne csak melegebb, hanem egészségesebb környezetben is élhessünk.

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4024 Debrecen, Piac u. 20. 211. sz. iroda
Ökomenedzserek: Szentpéteri-Nagy Veronika, Ulveczki Csaba
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 408

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.