Gondoltad volna, hogy a fák is képesek kommunikálni, ahogyan mi is? Noha mi, emberek, ezt nem halljuk, hiszen az embertől eltérően a fák „hallgatagok”, azonban passzív módon náluk is folyamatos kommunikáció történik éjjel és nappal. Kommunikációjuk eszközei nem mások, mint az illatanyagok. Ezek segítségével képesek felhívni magukra a figyelmet, illetve információval tudnak szolgálni a körülöttük lévő fáknak.
A legjobb példa a köztük történő kommunikáció bemutatására az egy kutatócsoport által felfedezett jelenség az afrikai szavannákon. Amikor a zsiráfok elkezdik megrágni az ernyőakáciákat, a fák ekkor védekezésképpen röpke pár perc alatt méreganyagokat bocsátanak a leveleikbe, hogy a zsiráfok továbbálljanak. A legérdekesebb dolog azonban a zsiráfok reakciója erre, ugyanis természetesen továbbállnak, de nem a következő fához, hanem csak több száz méter megtétele után kezdenek újabb lakomázásba. Ennek az oka egészen csodálatos! A zsiráfok pontosan jól tudják, hogy ezek a fák képesek figyelmeztető gázokat kibocsátani, amivel jelezni tudják a körülöttük elhelyezkedő fáknak, hogy veszély közeledik. Az akáciát körülvevő fák ekkor realizálják a veszélyhelyzetet, így szintén elkezdenek méreganyagokat termelni. A zsiráfok pontosan azért vonulnak tovább, hogy „gyanútlan”, a veszélyhelyzetről „nem tudó” fákat találhassanak.
Ez a példa tökéletesen szemlélteti a fák közötti kommunikáció fontosságát és valósságát. Mi a helyzet azonban a fák közötti kölcsönös segítségnyújtással? Vajon az egymás mellett szorosan elhelyezkedő fák versenytárként vagy barátként tekintenek egymásra?
A válasz nem mindig egyértelmű, ugyanis az eltérő példányok harcban állnak egymással annak érdekében, hogy a lehető legtöbb erőforráshoz juthassanak, azonban Peter Wohlleben a világ egyik leghíresebb erdésze szerint, az egyazon fajhoz tartozó példányok már nem minden esetben tekintenek versenytársként egymásra. Nagyon érdekes, hogy a bükkök sokszor segítik egymást, hogy összhangban legyen a teljesítményük egy adott területen. Képesek kiegyenlíteni egymás között a gyenge és erősebb tulajdonságokat, annak érdekében, hogy ne veszítsék el gyengébb tagjait, amely megzavarná az ottani mikroklímát. Ha szeretnél még többet megtudni a fák közötti kapcsolatokról, akkor Peter Wohlleben – A fák titkos élete című könyve tökéletesen összefoglal mindent, amit szeretnél tudni a fákkal kapcsolatban.
Amikor pedig legközelebb a természetben sétálunk, jusson eszünkbe, mikor a fákra nézünk, hogy milyen különleges kapcsolat van közöttük.
gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász
geográfus, projektmenedzser
jogi szakokleveles közgazdász
okleveles természetvédelmi mérnök
a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója
ökológus
környezetgazdálkodási agrármérnök
a Természettár vezetője
többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó
a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere
kertészmérnök
Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke
biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója
az NI Hungary Kft. vezérigazgatója
természetvédelmi mérnök
tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor
a Debreceni Egyetem adjunktusa
rádiós műsorvezető
kommunikációs szakember
a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense
a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója
önkormányzati tanácsadó
divattervező, környezettervező
Természetvédelmi mérnök
a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója
környezetmérnök, fotográfus
az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője