A madáretető vendégei - Future of Debrecen

A madáretető vendégei

Madaras Máté
Meggyvágó

A madáretetésről és annak szabályairól egy korábbi cikkben már írtunk, most a téli etető vendégeit és viselkedésüket vesszük górcső alá. Örömmel látom, hogy évről évre egyre többen etetik a madarakat, de az emberekben még mindig sok a kérdőjel a témával kapcsolatban. Sokan nem ismerik a madárfajokat, vagy nem tudják, mit miért cselekszenek, s gyakran emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel őket gondolatainkban. 

A madáretető leggyakoribb vendége, a széncinege a hasán futó fekete csíkról könnyen felismerhető. Szokása, hogy felkap egy napraforgómagot, majd elszáll vele és lábaival egy faághoz szorítva csőrével feltöri. Mindig csak egy szem magot. Általános tévhit, hogy fél megülni az etetőben és folyamatosan eszegetni, vagy hogy a verebek elzavarják. Az igazság az, hogy a cinegék csőre csipeszszerű, rovarok megfogására jött létre, nem pedig a magok feltörésére. Ezért nem táplálkoznak úgy, mint a verebek vagy a pintyek. Egy faágra van szükségük a héj feltöréséhez. Így táplálkozik a kék cinege is. A barátcinege viszont gyakran több magot is a csőrébe vesz, de feltörni ő is csak egyet tud egyszerre. A maradékot elrejti farepedésekbe, üregekbe – raktárakat készít, akárcsak a csuszka. Utóbbi egyetlen madarunk, mely fejjel lefelé is képes közlekedni a fatörzsön. A barátcinege és csuszka által elraktározott magok tavasszal kicsirázhatnak, ezért lehet látni fatörzsből kinövő napraforgókat.

A pintyfélék erős csőre a magok szétmorzsolására alkalmas, így ők az etetőbe beülve hosszabb ideig is tudnak enni egyhelyben, ugyanúgy, mint a verebek, melyek állománya jelentősen csökkent az utóbbi években. A vidám hangú és pirosfejű tengelic és a sárga szárnycsíkú zöldike gyakori vendégek. Közéjük száll be néha egy-egy meggyvágó. Azonnal tér támad körülötte, mivel nagy és erős csőrétől fél a többi madár. Végül a leggyakoribb hazai pintyfaj, az erdei pinty borvörös melléről könnyen felismerhető. Az erdei pinty nem száll az etetőre, ő a földön szeret táplálkozni a mások által kihullajtott magokból és törmelékekből. Kedveskedhetünk neki, ha egy kevés magot a földre is szórunk. Kifejezetten kedveli a kölest.

Nem minden madár kedveli azonban a magokat. Vannak lágyevő fajok is, mint például a feketerigó és a vörösbegy. Számukra félbevágott almát, reszelt sárgarépát vagy összetört cinkegolyót rakhatunk ki, lehetőleg a talajra. A rigófélék (ide tartoznak a vörösbegyek, rozsdafarkúak is) általában már hajnalban kezdik a táplálkozást, így őket kora reggel figyelhetjük meg a legkönnyebben. Hamar megszokják az embereket, és lehet, hogy tavasszal a kedves olvasó kertjében fészkelnek majd! Gyönyörű énekükkel kellemes perceket tudnak szerezni a madárbarátoknak.

Vörösbegy

Az etetők vendége a karvaly is. Kistermetű, szürkésbarna ragadozómadár, szép sárga szemekkel. Őt a cinegék, pintyek, verebek vonzzák oda, belőlük él. A természet rendjét követve szelektálja a beteg és gyenge énekesmadarakat, ezzel hasznos munkát végez. Ne bántsuk, és ne üldözzük el! A karvaly és más ragadozó jelenlétét az énekesmadarak vészhangokkal jelzik. Ha macska vagy más emlős közeledik, a cinegék cserregnek, de ha karvaly érkezik, éles sziszegő hangot hallatnak.

Karvaly

Ha az etető közelében erdő vagy nagyobb park található, akkor etetőnk kedves vendége a vörös mókus. Többféle színváltozatú egyed él hazánkban: bundájuk lehet vörös, fekete vagy zsemleszínű. A madarak általában nem örülnek a mókusoknak: láttán vészhangokat hallatnak, ritkán feléje repülnek, támadják is. 

A természet, a madarak világa rengeteg élményt és meglepetést tartogat a természetet kedvelő emberek számára. Kívánok minden kedves madárbarátnak élményekkel teli megfigyeléseket a madáretetőknél!

Barátcinege

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!