A madáritatás fontosságáról - Future of Debrecen

A madáritatás fontosságáról

Madaras Máté

Az aszályos időszak növényeket, állatokat és embereket egyaránt megvisel. A nyári hőség elől menekülve keressük a vízpartokat, több vizet fogyasztunk. Nincs ez másképp a madaraknál sem. A nyári hónapok a fiókanevelésről szólnak, s ez az időszak nagyon körülményes a madárpárok életében. Rengeteg tényezőnek kell megfelelőnek lennie: a ragadozók elkerülése, a fészekben lapuló tojások vagy fiókák rejtve maradása, elegendő táplálék biztosítása, és bizony vizet is találniuk kell a saját territóriumukon belül. Nagyon sokat segíthet ilyenkor egy általunk készített vagy kihelyezett madáritató.

Sajnos a legtöbb kertben, parkban, sőt, az egyre szárazabb erdőben sem találni már olyan vízfelületet, amelyen inni és fürdeni tudnának a madarak. Bár a kistestű énekesmadár-fajok vízigénye minimális (egyes fajok gyakran a táplálékukból elegendő vízhez jutnak), ugyanakkor az is igaz, hogy nagy kánikulában a csőrkávájukban hordhatnak vizet a fiókáknak, sőt, a fogott táplálékot nyálukkal is nedvesítik. Ehhez vízfelületet kell találniuk, ezért szükséges, hogy elegendő és tiszta folyadékhoz jussanak, és ehhez egy madáritató a legalkalmasabb. A tollazatuk ápolásához is nélkülözhetetlen a víz. A folyamatos élelemkeresés közben tollazatuk kopik, szennyeződik, sok élősködő (tolltetvek, kullancslegyek) is lehet köztük. Naponta többször fürödniük kell.

Felmerül a kérdés: ha segíteni szeretnénk a környezetünkben élő madaraknak, milyen az ideális madáritató? A legfontosabb, hogy ne legyen 3-4 cm-nél mélyebb! Ha esetleg mégis van mély része, úgy rakjunk bele ágakat vagy köveket, melyeken meg tudnak kapaszkodni a madarak, de a vízbe eső méhek és más állatok is. Az első szempontnak tökéletesen megfelel egy cserépalátét. Olcsó, könnyen beszerezhető, viszonylag tartós, könnyen mozgatható, és a boltok polcain rengeteg méretben megtalálható. Készíthetünk fokozatosan mélyülő betonmedencét is. A lényeg, hogy ne legyen túl mély, és ne csússzon a széle (ezért a fémtálak és a fóliával bélelt tavak nem is mindig ideálisak).

A vizet naponta cseréljük az itatóban, legyen mindig tiszta. Elhelyezésnél figyeljünk arra, hogy ne legyen körülötte magas a fű, vagy ne takarják bokrok. A fürdőző/ivó madár minden irányba szabad kilátást kapjon, mert a magas növényzetben könnyedén odalopózhat egy macska, a nedves tollú madarak pedig könnyű áldozatok.

A madáritató télen is használható, sőt, még fontosabb, mint a téli madáretetés. Elég, ha csak pár órára jégmentesítjük a vízfelületet. Ami viszont fontos, hogy télen sem szabad forró vizet önteni a madaraknak, mert a korán odalátogató vendégek könnyen megégethetik magukat.

A madáritató mellett rakhatunk ki egy tálcába homokot. A verebek és búbosbankák körében nagy sikert fog aratni, mert a homokszemcsék nagyon jól ledörzsölik az élősködőket, és ezt a madarak is tudják, ezért gyakran fürdenek a homokban.

Üzemeltessük tehát egész évben, a vizet naponta cserélve a madáritatót és fürdőt. Ez a többi madárvédelmi eszköz használatát is elősegíti, mert az itató közelébe kihelyezett etetőknek nagyobb a forgalma, szintén az itató közelébe kihelyezett odúkat pedig nagyobb eséllyel foglalják el a madarak.

Ha távcsővel, vagy fényképezőgéppel ülünk le egy madáritató közelébe (akár lesből, álcaruhával vagy les-sátorral), rövid idő alatt több tucatnyi fajt figyelhetünk meg vagy fényképezhetünk le. Az óvatos poszátáktól és füzikéktől kezdve az örvös galambon és karvalyon át a harkályokig, a környék összes madara megfordul majd nálunk.

Érdemes az itatót egy magasabb pontra (például farönk) tenni, így a macskák számára nehezebben elérhető.

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!