A nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) eredetileg egész Európában honos volt, napjainkra Közép-Európa nagy részén már kipusztult. Rendszeresen még Kelet- és Délkelet-Európában fordul elő. Bár még Magyarország középhegységi tölgyeseiben is elég gyakori, az alföldi kocsányos tölgyesekben és fás legelőkön lehet rábukkanni.

Európa egyik legszebb és legnagyobb bogara, 2,5 – 6 centiméter hosszú, színe fekete. A nagy hőscincér szárnyfedője betakarja a hátulsó pár szárnyat. A csáp 11 ízből áll, és rendszerint hosszabb, mint az állat teste. A nőstények csápja rövidebb, mint a hímeké. A bogár a csápjával tapogat, és a környezet illatanyagait is érzékeli. A cincérek csápjukat előre tartva vagy oldalra hajlítva viselik.

Lábfejükön két – két karom van. Rágó szájszervük erős, képesek megrágni a kemény fát.

Csápját arra is használja, hogy hanyatt esve, segítségével ismét talpra álljon. Mindkét nem tud ciripelni, amit ki is próbálhatunk, ha egy cincért ujjaink közé veszünk. Előtorát a mellközép hátán elhelyezkedő reszelőlapon előre – hátra mozgatva ad hangot.

A nagy hőscincér szaproxilofág bogárfaj. Hegy- és dombvidéki tölgyesek, síksági keményfaligetek, fás legelők és parkok lakója, ahol idős fák is vannak. Legnagyobb számban ott található, ahol igen öreg, magányos vagy kisebb csoportokban álló kocsányos tölgyek élnek, de megtelepszik kocsánytalan tölgyben, csertölgyben, molyhos tölgyben és ritkán szelídgesztenyében is.

Csak azokat a sérült, de még élő fákat támadja meg, amelyek törzsét legalább részben erősen süti a nap. Ezért zárt erdőknek a szélén vagy nyiladékaiban, illetve a lombkorona vastag ágaiban telepszik meg. Fás legelőkön azonban egészen a talajszintig leérnek az imágók kirepülőnyílásai.

A bogarak alkonyatkor és éjszaka aktívak. A tölgyek kifolyó nedveit szívogatják, az egészséges fákat rendszerint elkerülik. Ha mégis megjelennek rajtuk, ez olyan károsodásra utal, amelynek oka többnyire másban kereshető.

A nőstény egyedek petéiket egyesével vagy csomókban rakják le. Kikelést követően lárvái a fakéreg alatt élnek, később a tölgyek élő törzsébe is mélyen berágják magukat. A lárvák hosszúkásak, lábatlanok, kitines fejük jelentősen behúzódik az előtorba. A cincérek lárváját pondrónak nevezzük.

A fa nem pusztul el, a kétujjnyi vastagságú, kanyargós járatok a kéreg alól a fatest mélyebb részeibe hatolnak, azt tönkretéve. Az elpusztult részekről a kéreg leválik, a járatok láthatóvá válnak.

A 10 centiméter hosszú lárvák 3 – 4 év után a járat végében bábbölcsőt készítenek és bebábozódnak. A bogár még ősszel kibújik, de csak a következő év májusán jön elő a fából. A kifejlett bogarak (imágók) viszonylag rövid életűek. Meleg májusi-júniusi estéken könnyen találkozhatunk velük a debreceni Nagyerdőben is.

Hazánkban a nagy hőscincér védett, természetvédelmi értéke: 50000 Ft.