Aktuális madárvédelmi feladatok - Future of Debrecen

Aktuális madárvédelmi feladatok

dr. Aradi Csaba

Szerencsére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján minden fontos információ elérhető. Van azonban néhány olyan kérdés, amit érdemes részletesebben áttekinteni!

A madáretetésről mindenki tudja: ha elkezdtük, akkor kitavaszodásig folytatni kell. Én a továbbiakban néhány fontos kiegészítő információt szeretnék megosztani a lelkes madárvédőkkel.

A madarak hajlamosak arra, hogy emésztőrendszerük beálljon egy táplálék emésztésére (átmeneti táplálékspecialista), s amennyiben az hirtelen elfogy – megszűnik az etetés -, nem tudnak visszaállni más táplálék emésztésére és elpusztulnak. Mindig úgy szervezzük meg az etetést, hogy madaraink változatos táplálékhoz jussanak, s táplálékuk egy részét a természetes forrásokból egészítsék ki. Ne legyen mindig csordulásig az etető. A nagyon hideg, hosszú éjszakák viselik meg legjobban a madarakat, ezért nyugovóra térés előtt bőséggel jussanak élelemhez, s ez reggel is álljon rendelkezésükre. Napközben – főleg, ha nincs vastag hótakaró, és a környezeti adottságok kedvezőek, fák, cserjék, avar rendelkezésre állnak menjenek és fogyasszák természetes táplálékukat. Más a helyzet belvárosi környezetben vagy vastag hótakaró esetén, ilyenkor az etetés lehet folyamatos. Az etetést akkor kell elkezdeni, mikor a természetes táplálék fogytán van. Az etetés tavaszi befejezése során fokozatosan kell csökkenteni az ellátást, így vissza tudnak térni természetes élelemforrásaikhoz és élőhelyükhöz.

Fontos az etető helyes tájolása is! Az utóbbi időben többen kérdezték, hogyan lehet védekezni a karvalyok ellen, melyek rákaptak az etetőnél összegyűlt madarakra. Erre nehéz a válasz, mivel a karvaly igen ügyes ragadozó. Legjobban akkor járunk el, ha az etetőt egy sűrű menedéket nyújtó bokor közelében helyezzük el, ahová a ragadozó támadásakor bemenekülhetnek az etetőre járó madaraink.

A másik visszatérő kérdés, hogy miért repülnek az ablaknak a madarak. A madarak az ablakot, ha mögötte a szoba másik oldalán is ablak van, nem érzékelik akadályként. Az etetőt azért sem helyes nagy üvegfelületű ablak közelébe helyezni, mert a ragadozók támadásával megriasztott madarak az ablakban tükröződő ágakat rejtekhelynek, az eget menekülési útnak érzékelve az üvegnek repülnek és megsérülnek, de el is pusztulhatnak.

Tavasszal a téli etetés után sokan helyeznek el költőodút a madarak részére. Ezzel kapcsolatban is szakszerű információkat kaphatunk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapjáról.

Az odúk kihelyezése, a madarak telepítése is nagy körültekintést igényel. Sokszor kerestek meg kétségbeesetten, hogy mi lehet az oka, hogy a cinkecsalád valamennyi fiókája elpusztult. A kérdések során kiderült, hogy a pusztulás előtt két nappal permetezték le a gyümölcsfákat. Intenzíven kezelt, permetezett kertbe ne tegyünk ki fészekodút! Hiba lehet az is, ha túl sok odút helyezünk el egymás közelében. Ha a megtelepedő madarak táplálékkonkurensek, a táplálékhiány a fészekaljak pusztulását okozhatja. Azt is leírja a szakirodalom, hogy ha két odú túl közel van egymáshoz, s mindkettőt ugyanaz a territóriumát erősen védelmező madárfaj foglalja el, több energiát fordítanak a háborúskodásra, mint a fiókák etetésére. Az odúk kihelyezése előtt fel kell mérni, milyen fajok fordulnak elő környezetünkben, s ehhez igazodóan kell kiválasztani az odúk típusát és mennyiségét.

A költési időszak után ne feledkezzünk el az odúk kitisztításáról, az élősködők elleni fertőtlenítéséről sem!

Aradi Csaba

Tornainé Kicsák Edit

környezet biotechnológus

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

stratégiai igazgató, Debreceni Városüzemeltetési Kft.

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!