A hazai madárfajok között megkülönböztetünk vonuló és állandó madarakat. Részleteibe belemenve a vonulókat rövidtávú és hosszútávú vonulókra, illetve részlegesen vonulókra vagy teljes állománnyal elvonulókra csoportosíthatjuk. A rövidtávú vonulók a telet Dél-Európában és a Közel-Keleten, esetleg Nyugat-Európában töltik (fajonként eltérő). A hosszú távú vonulók a telet Afrika középső vagy déli részén töltik. A részlegesen vonuló fajok állományának jelentős része elhagyja a téli hónapokra hazánkat, de mivel északabbra élő fajtársaik is délebbre húzódnak, így néhány egyednek mi vagyunk Afrika, hozzánk jönnek telelni.
A szokatlanul enyhe telek a madarakat is megzavarhatják. Nem részletezném, hogy a klímaváltozásnak és a vele járó hó- és gyakran fagymentes téli hónapoknak milyen negatív következményei vannak, erről több különálló cikket is lehetne írni. A madarakra gyakorolt hatása viszont igen érdekes. A hosszútávra vonuló fajokra negatívan hat, az amúgy is meleg és száraz afrikai területek még rosszabb állapotba kerültek, folyamatos az elsivatagosodás, így a kimerült vonuló madaraknak még nagyobb száraz területeket kell átrepülniük, csökken a rendelkezésükre álló víz és táplálék mennyisége is. Nem véletlen, hogy a hosszú távú vonuló fajok állománya erősen csökken hazánkban, ilyen faj például a kerti rozsdafarkú, kerti poszáta, füsti fecske, szürke légykapó. A vegyszereket, villanyvezetékeket és a kíméletlen vadászatot még nem is említettem, ezek mind érintik a fenti fajokat.
Ezzel szemben a rövidtávra vonuló madarak többségének az állománya növekszik. Lényegesen kisebb távolságra vonulnak, így kevesebb veszéllyel is találkoznak, Európa déli felén viszonylag enyhe klíma van a téli hónapokban, a madarak nem szűkölködnek semmiben. A klímaváltozás hatására egyes fajok egyedei gyakran megkísérlik az áttelelést is, többnyire sikerrel. Ezek általában tapasztalt, öreg hím egyedek, melyek kockáztatnak, hiszen ha hirtelen beköszöntenek a fagyok, és hótakaró lepi be hazánkat, akkor a túlélési esélyük jelentősen csökken, de ha sikeresek, a tél végén – tavasz elején fajtársaik előtt foglalhatják el a legjobb fészkelőhelyeket, és párt is hamarabb találhatnak.
A rövidtávra vonuló fajok közül rendszeresen áttelelők olyan madarak, amelyek főként rovarokkal táplálkoznak, de ősszel (és ha bevállalják, akkor télen is) bogyókat is esznek. Ilyen a házi rozsdafarkú, barátposzáta, vörösbegy, fekete rigó, cigánycsuk. Ezért nagyon fontos a madárbarát kertekben a bogyótermő cserjék ültetése, a madarak imádják a bodzát, a tűztövist, a fagyalt, a vadszőlőt. Ha áttelelő rozsdafarkút, vörösbegyet vagy poszátát pillantunk meg a téli hónapokban, segítsük apróra vágott alma, szétmorzsolt madárkalács (cinkegolyó) és lisztkukac (nem pedig csontkukac!) kihelyezésével, így túlélési esélyeiket jelentősen növelhetjük.
gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász
geográfus, projektmenedzser
jogi szakokleveles közgazdász
okleveles természetvédelmi mérnök
a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója
ökológus
környezetgazdálkodási agrármérnök
a Természettár vezetője
többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó
a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere
kertészmérnök
Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke
biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója
az NI Hungary Kft. vezérigazgatója
természetvédelmi mérnök
tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor
a Debreceni Egyetem adjunktusa
rádiós műsorvezető
kommunikációs szakember
a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense
a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója
önkormányzati tanácsadó
divattervező, környezettervező
Természetvédelmi mérnök
a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója
környezetmérnök, fotográfus
az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője