Future of Debrecen

Bemutatkozik a 2025-ös év fája: A korai juhar (Acer platanoides)

Duzs László
A kép forrása: https://www.balatonica.hu/article/A-korai-juhar-a-2025-os-Ev-Faja

A korai juhar (Acer platanoides) nyerte el a 2025-ös év fája címet az Országos Erdészeti Egyesület szavazásán. Az évente megrendezett megmérettetés célja, hogy felhívja a figyelmet egy-egy őshonos fafaj fontosságára, és szélesebb körben terjessze a róluk szóló ismereteket az erdészeti szakemberek és a nagyközönség körében. A 2025-ös szavazás során három fafaj közül lehetett választani: a kecskefűz, a rezgő nyár és a győztes korai juhar közül. Az első helyet 825 szavazattal szerezte meg a korai juhar, amelyet a rezgő nyár 739 és a kecskefűz 684 szavazattal követett.

A korai juhar Európa-szerte elterjedt, hazánkban elsősorban a hegy- és dombvidékek üde erdeinek elegyfájaként fordul elő. Gyors növekedésű, közepes termetű fa, amely akár 25 méter magasra is megnőhet. Bár eredeti élőhelyei Nyugat-Európában az intenzív fakitermelés miatt megritkultak, parkokban, fasorokban és kertészeti alkalmazásokban változatlanul kedvelt. Magyarországon leggyakrabban a gyertyános-tölgyesekben fordul elő, ahol a hárssal és a kőrissel elegyedik. Különösen jól alkalmazkodik a városi környezethez, hiszen tűri a szennyezett levegőt, így forgalmas utak mentén is gyakran telepítik.

A korai juhar különleges szépségét nagy, ötkaréjú, papírszerű levelei adják, amelyek ősszel narancsos-aranysárga színben pompáznak. Lombfakadás előtti, sárgászöld virágzása is figyelemre méltó. Ez a korai virágzás fontos táplálékforrást biztosít a méhek számára, elősegítve a méhcsaládok tavaszi fejlődését. A fa nevét is erről a korai virágzásáról kapta. Kérge fiatal korában sima és szürke, az idő múlásával azonban sötétebbé válik és hosszanti repedések jelennek meg rajta.

A fa ipari és kertészeti felhasználása sokrétű. Kemény, rózsaszín árnyalatú fája a bútoriparban kedvelt, mivel alig zsugorodik és rendkívül tartós. Kertészeti változatait – esztétikus megjelenésük miatt – szívesen ültetik parkokba és fasorokba. Fiatalon szívgyökérzetet fejleszt, amely később erős támasztó és felszívó gyökérrendszerré alakul. Ez azonban kihívásokat is jelenthet a városi környezetben, mivel sekélyen gyökerezik, és gyökerei károsíthatják a közeli infrastruktúrát.

Az Országos Erdészeti Egyesület hangsúlyozta, hogy a korai juhar nemcsak az erdők, hanem a kertészeti és városi zöldterületek szempontjából is fontos. Az év fája cím odaítélésével a szervezet célja, hogy még szélesebb körben ismertté váljanak a fafaj előnyei és az erdei ökoszisztémákban betöltött szerepe. Az esemény egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy gondoskodjunk természeti környezetünk megóvásáról és az őshonos fajok védelméről.

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!