
A sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus) az egyik legszembeötlőbb és legkülönlegesebb gombafaj, amely Európában, Észak-Amerikában és Ázsia egyes részein is előfordul. Élénksárga színe és nagy mérete miatt könnyű felismerni, és nemcsak az erdőkben barangolók figyelmét kelti fel, hanem a gasztronómia szerelmesei között is egyre népszerűbb. Bár látványa szemet gyönyörködtető, fontos tisztában lenni gyűjtésének és fogyasztásának szabályaival is.
Ez a gombafaj leginkább lombos fák – például tölgyek, szilfák és fűzfák – törzsén található meg, de ritkábban tűlevelű fákon is megjelenhet. Parazita életmódot folytat, vagyis a fákat megbetegíti, idővel akár pusztulásukat is okozhatja. Az élő fák mellett kidőlt, elhalt fatörzseken is megtalálható, ahol tovább folytatja lebontó tevékenységét, és hozzájárul az erdei ökoszisztéma fenntartásához.
A sárga gévagomba kalapjai egymásra rétegződve helyezkednek el a fa törzsén. A friss példányok élénksárga vagy narancssárgás színűek, míg az idősebbek fakulnak és szívósabbá válnak. A tapintása fiatalon puha, húsos, kicsit szivacsos állagú. Illata enyhén gyümölcsös, íze pedig kellemesen savanykás, amit sokan a csirkehúséhoz hasonlítanak. Innen ered az angol elnevezése is: „chicken of the woods”.
Gasztronómiai értéke vitathatatlan, de fogyasztása során óvatosságra van szükség! A fiatal példányok kifejezetten finomak, ráadásul remek húshelyettesítők lehetnek vegetáriánus ételekben. Fontos azonban, hogy a gévagombát alaposan hőkezeljük, mivel nyersen fogyasztva emésztési problémákat okozhat. Emellett egyeseknél allergiás reakciót válthat ki, így első fogyasztáskor érdemes kis mennyiséggel kezdeni.
Bár általában ehetőnek tartják, nem minden példány alkalmas fogyasztásra. Ha tűlevelű fákon nőtt, nagyobb az esélye annak, hogy mérgező anyagokat halmoz fel, így az ilyen példányokat kerülni kell! A gomba húsának állaga és színe is árulkodó lehet: a túl öreg, fásodott példányok már nem élvezetesek és nehezen emészthetők.
A sárga gévagomba gyűjtésekor érdemes tiszteletben tartani az erdei környezetet. Ne szedjük le az összes példányt egy helyről, hagyjunk elegendőt a természet számára is, hiszen a gomba fontos szerepet tölt be az ökoszisztémában! A gombaszedés szabályait mindig tartsuk be, és ha nem vagyunk biztosak a gomba ehetőségében, forduljunk szakértőhöz!
Manapság egyre több étterem és séf fedezi fel az ízében és állagában rejlő lehetőségeket, s kreatív fogásokban használják fel. Például grillezve, panírozva vagy pörköltként is elkészíthető, de krémlevesek és gombapástétomok alapanyagaként is kiváló.
gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász
geográfus, projektmenedzser
jogi szakokleveles közgazdász
okleveles természetvédelmi mérnök
a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója
ökológus
környezetgazdálkodási agrármérnök
a Természettár vezetője
többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó
a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere
kertészmérnök
Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke
biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója
az NI Hungary Kft. vezérigazgatója
természetvédelmi mérnök
tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor
a Debreceni Egyetem adjunktusa
rádiós műsorvezető
kommunikációs szakember
a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense
a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója
önkormányzati tanácsadó
divattervező, környezettervező
Természetvédelmi mérnök
a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója
környezetmérnök, fotográfus
az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője