Future of Debrecen

Bemutatkozik a 2025-ös év gombája: A sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus)

Duzs László
A kép forrása: https://www.turistamagazin.hu/galeria/a-sarga-gevagomba-lett-2025-ev-gombaja/2811857

A sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus) az egyik legszembeötlőbb és legkülönlegesebb gombafaj, amely Európában, Észak-Amerikában és Ázsia egyes részein is előfordul. Élénksárga színe és nagy mérete miatt könnyű felismerni, és nemcsak az erdőkben barangolók figyelmét kelti fel, hanem a gasztronómia szerelmesei között is egyre népszerűbb. Bár látványa szemet gyönyörködtető, fontos tisztában lenni gyűjtésének és fogyasztásának szabályaival is.

Ez a gombafaj leginkább lombos fák – például tölgyek, szilfák és fűzfák – törzsén található meg, de ritkábban tűlevelű fákon is megjelenhet. Parazita életmódot folytat, vagyis a fákat megbetegíti, idővel akár pusztulásukat is okozhatja. Az élő fák mellett kidőlt, elhalt fatörzseken is megtalálható, ahol tovább folytatja lebontó tevékenységét, és hozzájárul az erdei ökoszisztéma fenntartásához.

A sárga gévagomba kalapjai egymásra rétegződve helyezkednek el a fa törzsén. A friss példányok élénksárga vagy narancssárgás színűek, míg az idősebbek fakulnak és szívósabbá válnak. A tapintása fiatalon puha, húsos, kicsit szivacsos állagú. Illata enyhén gyümölcsös, íze pedig kellemesen savanykás, amit sokan a csirkehúséhoz hasonlítanak. Innen ered az angol elnevezése is: „chicken of the woods”.

Gasztronómiai értéke vitathatatlan, de fogyasztása során óvatosságra van szükség! A fiatal példányok kifejezetten finomak, ráadásul remek húshelyettesítők lehetnek vegetáriánus ételekben. Fontos azonban, hogy a gévagombát alaposan hőkezeljük, mivel nyersen fogyasztva emésztési problémákat okozhat. Emellett egyeseknél allergiás reakciót válthat ki, így első fogyasztáskor érdemes kis mennyiséggel kezdeni.

Bár általában ehetőnek tartják, nem minden példány alkalmas fogyasztásra. Ha tűlevelű fákon nőtt, nagyobb az esélye annak, hogy mérgező anyagokat halmoz fel, így az ilyen példányokat kerülni kell! A gomba húsának állaga és színe is árulkodó lehet: a túl öreg, fásodott példányok már nem élvezetesek és nehezen emészthetők.

A sárga gévagomba gyűjtésekor érdemes tiszteletben tartani az erdei környezetet. Ne szedjük le az összes példányt egy helyről, hagyjunk elegendőt a természet számára is, hiszen a gomba fontos szerepet tölt be az ökoszisztémában! A gombaszedés szabályait mindig tartsuk be, és ha nem vagyunk biztosak a gomba ehetőségében, forduljunk szakértőhöz!

Manapság egyre több étterem és séf fedezi fel az ízében és állagában rejlő lehetőségeket, s kreatív fogásokban használják fel. Például grillezve, panírozva vagy pörköltként is elkészíthető, de krémlevesek és gombapástétomok alapanyagaként is kiváló.

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!