Future of Debrecen

Bemutatkozik a 2025-ös év madara: A böjti réce (Anas querquedula)

Duzs László
A kép forrása: Dick Daniels, https://szegeder.hu/belfold/2025-01-07/a-bojti-rece-lett-a-2025-os-ev-madara/677d063b47d3c02b1949e965

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is meghirdette Az év madara programot, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a természetvédelmi problémákkal küzdő fajokra. A lakossági internetes szavazás győztese 2025-ben a böjti réce lett, egy viszonylag kis termetű, különleges megjelenésű vízimadár, amelynek védelme kiemelkedő fontosságú hazánkban.

A böjti réce költőterülete Eurázsiától a Csendes-óceánig terjed, leginkább a lomb- és elegyes erdőkkel tarkított területeken, valamint a sztyeppei régiókban fordul elő. Magyarországon szórványos fészkelő, a tavaszi böjti szelekkel érkezik vissza telelőhelyeiről, amelyek elsősorban Afrikában, a Száhel-övezetben, illetve Indiában és Délkelet-Ázsiában találhatók.

Ez a bájos vízimadár különösen a szikes tavakat, sekély vizű mocsarakat kedveli. Fészkelőhelyei azonban az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkentek a lecsapolások, folyószabályozások és a kiszáradás miatt. Az Alföld vizes élőhelyeinek kiterjedése drasztikus mértékben csökkent, miközben a meglévő területek klímaváltozás okozta csapadékeloszlás-változástól szenvednek. Nem csoda, hogy a faj mára fokozottan védetté vált, s természetvédelmi értéke 100 000 forint.

A hím böjti réce jellegzetes megjelenésével könnyen felismerhető: feketésbarna fejtetője és hófehér szemöldöksávja kontrasztos mintázatot ad. A tojók szerényebb színűek, szürkésbarna tollazatukkal jobban beleolvadnak a környezetükbe. A fészkelőhelyeket gyakran pehelytollakkal kibélelt kis mélyedések alkotják, ahol a tojó egyedül kotlik. A fészekaljak 6-13 tojásból állnak, a fiókák pedig már kikelésük után rögtön a vízre indulnak.

A böjti réce állománya globálisan is csökkenő tendenciát mutat: a világállománya 870-933 ezer példányra, az európai populáció pedig 352-525 ezer egyedre becsülhető. Hazánkban mindössze 500-700 pár fészkelésével számolnak a szakértők. A veszélyeztető tényezők között az MME a fészkelőhelyek elvesztését, a fák és cserjék elburjánzását, valamint a fészekpredátorok – rókák, varjak, aranysakálok – ténykedését említi.

Az MME nemcsak természetvédelmi tevékenységgel, hanem szemléletformálással is próbálja népszerűsíteni a böjti récét és a hasonlóan veszélyeztetett fajokat. Ennek részeként rajzpályázatot hirdettek, amelyre minden korosztály nevezhet. A versenyen óvodások, alsó- és felső tagozatos iskolások, középiskolások, valamint felnőttek és fogyatékossággal élők egyaránt részt vehetnek. A pályamunkák csak kézzel készített, A4-es méretű alkotások lehetnek, amelyeken a böjti réce szerepel. A pályázók grafitceruzával, színes ceruzával, festékkel vagy akár vegyes technikával is dolgozhatnak. Az alkotásokat digitalizált formában kell beküldeni, a nevezési határidő 2025. március 3.

Borbélyné dr. Bacsó Viktória

Agóra Tudományos Élményközpont ügyvezetője

Tornainé Kicsák Edit

környezet biotechnológus

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

stratégiai igazgató, Debreceni Városüzemeltetési Kft.

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!