Future of Debrecen

Bemutatkozik a 2025-ös év madara: A böjti réce (Anas querquedula)

Duzs László
A kép forrása: Dick Daniels, https://szegeder.hu/belfold/2025-01-07/a-bojti-rece-lett-a-2025-os-ev-madara/677d063b47d3c02b1949e965

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is meghirdette Az év madara programot, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a természetvédelmi problémákkal küzdő fajokra. A lakossági internetes szavazás győztese 2025-ben a böjti réce lett, egy viszonylag kis termetű, különleges megjelenésű vízimadár, amelynek védelme kiemelkedő fontosságú hazánkban.

A böjti réce költőterülete Eurázsiától a Csendes-óceánig terjed, leginkább a lomb- és elegyes erdőkkel tarkított területeken, valamint a sztyeppei régiókban fordul elő. Magyarországon szórványos fészkelő, a tavaszi böjti szelekkel érkezik vissza telelőhelyeiről, amelyek elsősorban Afrikában, a Száhel-övezetben, illetve Indiában és Délkelet-Ázsiában találhatók.

Ez a bájos vízimadár különösen a szikes tavakat, sekély vizű mocsarakat kedveli. Fészkelőhelyei azonban az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkentek a lecsapolások, folyószabályozások és a kiszáradás miatt. Az Alföld vizes élőhelyeinek kiterjedése drasztikus mértékben csökkent, miközben a meglévő területek klímaváltozás okozta csapadékeloszlás-változástól szenvednek. Nem csoda, hogy a faj mára fokozottan védetté vált, s természetvédelmi értéke 100 000 forint.

A hím böjti réce jellegzetes megjelenésével könnyen felismerhető: feketésbarna fejtetője és hófehér szemöldöksávja kontrasztos mintázatot ad. A tojók szerényebb színűek, szürkésbarna tollazatukkal jobban beleolvadnak a környezetükbe. A fészkelőhelyeket gyakran pehelytollakkal kibélelt kis mélyedések alkotják, ahol a tojó egyedül kotlik. A fészekaljak 6-13 tojásból állnak, a fiókák pedig már kikelésük után rögtön a vízre indulnak.

A böjti réce állománya globálisan is csökkenő tendenciát mutat: a világállománya 870-933 ezer példányra, az európai populáció pedig 352-525 ezer egyedre becsülhető. Hazánkban mindössze 500-700 pár fészkelésével számolnak a szakértők. A veszélyeztető tényezők között az MME a fészkelőhelyek elvesztését, a fák és cserjék elburjánzását, valamint a fészekpredátorok – rókák, varjak, aranysakálok – ténykedését említi.

Az MME nemcsak természetvédelmi tevékenységgel, hanem szemléletformálással is próbálja népszerűsíteni a böjti récét és a hasonlóan veszélyeztetett fajokat. Ennek részeként rajzpályázatot hirdettek, amelyre minden korosztály nevezhet. A versenyen óvodások, alsó- és felső tagozatos iskolások, középiskolások, valamint felnőttek és fogyatékossággal élők egyaránt részt vehetnek. A pályamunkák csak kézzel készített, A4-es méretű alkotások lehetnek, amelyeken a böjti réce szerepel. A pályázók grafitceruzával, színes ceruzával, festékkel vagy akár vegyes technikával is dolgozhatnak. Az alkotásokat digitalizált formában kell beküldeni, a nevezési határidő 2025. március 3.

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!