Faültetési szezon - Future of Debrecen

Faültetési szezon

Naturinda

Elérkezett az október, s ebben az időszakban újból megnő a kerti tevékenységeink száma. A fűnyírás mellé a lombsöprés, az ágyások felfrissítése, a kiment növények pótlása és a faültetési munkálatok kerülnek előtérbe.

 Igazából ez a ”faültetési szezon” csak egy kialakult fogalom. Konténeres, begyökeresedett fákat majdnem egész évben tudunk ültetni. Egyetlen időszak szab határt ennek a tevékenységnek, ha a talajhőmérséklet drasztikusan csökken, és átfagy a talaj felső rétege. Természetesen 40 Celsius hőmérsékletben sem érdemes fát/fákat telepíteni.

Hogyan induljak neki egy fa megvásárlásának?

A cikkemet most a díszfákra szűkítem le, a gyümölcsfáktól most eltekintek.

Először fel kell térképezni a telek helyrajzát. Mekkora terület áll nekem rendelkezésemre. Van-e valamilyen akadályozó tényező, amely hatással lehet a későbbi lombkoronaméretre, gyökérméretre? Ilyen szokott lenni egy túl közeli felső légvezeték, egy emésztőgödör közeli jelenléte vagy egy járdaelem is.

Ha ezeket alaposan átgondoltuk, akkor érdemes szakkönyvet vagy hiteles elektronikus forrást, akár egy kertészeti honlapot felkeresni. Bő választék lesz egy fajon belül is, hiszen rengeteg lombhullató fajtával rendelkezik egy faiskolai áruda. (általában minimum 15-30 faj)

Az információgyűjtés után érdemes elmenni egy kertészetbe, ahol kertészeti eladók segítségével sikerül megtalálni az elültetésre kívánt fát. Szerencsés esetben az eladó szakszerűen elmondja a telepítési feltételeket és az adott fajtára vonatkozó információkat (habitus, végleges magasság, szemetelési hajlam stb.). Fontos az ültetéskor a megfelelő nagyságú ültetőgödör megléte, amely a fa későbbi jövőjét is befolyásolja, mivel fontos tényező, hogy rendelkezik-e kellő térrel a gyökérrendszer. Hiába jó a talajunk, minden esetben érett marhatrágyát tegyünk a gödör aljára, majd pár lapát földdel fedjük le és bő 20 liter vízzel iszapoljuk is be. Később ezt a fa meghálálja.

Novemberben pedig megindul a szabadgyökeres fák értékesítése is. Összeségében elmondható, hogy a konténeres fák fakadása eredményesebb, mint a szabadgyökerű változatoké.

A kiválasztott fához minden esetben vásároljunk érett marhatrágyát, valamint olyan virágföldkeveréket, amelyet az adott fa igényel.

Az utcafronti fák

Az utcafront egy kicsit másabb gondolatmenetet igényel. 2 dolgot nem lehet figyelmen kívül hagyni.

  1. A legfontosabb szempont, hogy itt nem mi magunk döntjük el, hogy milyen fa kerül egy régi kivágott fa helyére, pótlására, hanem az adott térség önkormányzata. A fő irányelv a jó várostűrőképesség. Általában a kőris, a csepleszmeggy, a vérszilvák azok, amelyekkel a leggyakrabban találkozunk a házak előtti utcafronton. 
  1. A kiterjedésbeli korlát a másik fontos elem. A fák döntő többsége a kifejlett állapotban nem marad 3 méter alatt. A lombkorona veszélyeztetheti a felső légvezetékeket, amely az áramforrást biztosítja a lakók számára. Metszési munkálatokkal avatkoznak be az illetékes szolgáltatók alkalmazottjai. Sajnos tapasztalataim alapján ilyenkor legkevésbé sem kerülnek a figyelem középpontjába a metszési alapelvek, csak a vezeték megóvása a fő cél. Így érhetjük el, hogy egy pár év alatt amorf fánk legyen. Célszerű inkább gondozni, szakember segítségét kérni és költeni a fánkra. 

Érdemes gömb oltott fákat választani, amelyek lombkoronája nehezen vagy egyáltalán nem is éri el ezen szolgáltatók kábelvezetékeit (pl.: gömbkőris, gömb csepleszmeggy).

Ragadj ásót és ültess fát, mert a fa az érték!

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!