Gyümölcsfák metszése - Future of Debrecen

Gyümölcsfák metszése

Naturinda

A gyümölcsfametszés 10 alapelve

Mindenekelőtt fontos megemlíteni, hogy a metszés során a fa szerkezetébe avatkozunk be, mellyel szabályozni tudjuk a fa alakját, a növekedését és a későbbi termés mennyiségét egyaránt. Egy alapvető környezeti tényező, a fény bejutását is szolgálja a fák metszése, hogy a korona belső szerkezetébe is jusson kellő fénymennyiség. A metszés könnyen tanulható és elsajátítható képesség, amelynek módozatai gyümölcsfajonként eltérőek. Összegyűjtöttem számotokra 10 alapvető dolgot, amelyek a legfontosabb alapelveket tartalmazzák. Legyünk bátrak, ne féljünk, ezzel a fának csak jót tehetünk!

A metszéshez szükséges eszközök:

  • metszőolló
  • ágvágó olló
  • ágfűrész
  1. Fontos a fa központi részébe növő vesszők eltávolítása. Ezek a vesszők a kihajtás után árnyékolhatják a későbbi gyümölcsöket, és meleg, csapadékos időjárás esetén fokozzák a gombásodás kialakulását.A metszéssel szabályozzuk a fa termőképességét, hiszen különböző termőképleteket távolítunk el, amelyek tartalmazzák a virágrügyeket és vegyes rügyeket, melyekből a későbbi termés képződik.
  2. A metszés során fontos, hogy éles, fertőtlenített metszőolló segítségével végezzük a munkaműveletet. A metszőollót fánként fertőtlenítsük! 
  3. 0 Celsius-fok alatt nem metszünk, különben fagyási sérüléseket okoznánk a fának!
  4. Fontos, hogy a metszés után a 3 cm-nél nagyobb átmérőjű részeket sebkezeljük, amit fagél segítségével végezzünk. A készítményt ecsettel, közepes vastagságban vigyük fel a sebfelületre.
  5. Az esetlegesen beteg, sérült részek eltávolítása úgy történik, hogy 10 cm-t bevágunk az egészséges részbe is, utána pedig sebkezelés és eszközfertőtlenítés következik.
  6. Fontos a fa központi részébe növő vesszők eltávolítása. Ezek a vesszők a kihajtás után árnyékolhatják a későbbi gyümölcsöket, és meleg, csapadékos időjárás esetén fokozzák a gombásodás kialakulását.
  7. Célszerű a jó kondíciójú fákat évente metszeni, viszont vannak olyan gyümölcsfajok (pl.: szilva), amelyek nem igénylik minden évben a metszést. Mindig külső helyzetű, állású szemre metsszünk!
  8. Fontos, hogy legyen a fának egy központi tengelye (kivéve a „váza” és „katlan” koronaformák esetében). Ehhez viszonyítva igyekezzünk 2 ágemeletet kialakítani, melyek harmóniában állnak egymással, így nem lesz féloldalas a fa. Egy alulról felfelé fokozatosan keskenyedő képzeletbeli háromszög szolgáljon mintául a fa alakjához.
  9. Kiemelten fontos, hogy a gyümölcsfák különböző időpontokban igénylik a metszést: legkorábban az almafákat, a legkésőbb pedig a fagyérzékeny gyümölcsöket – barack és kajszi – metsszük!
  10. Egy gyenge növekedésű vesszőt mindig rövidre (pár rügyre), az erős vesszőt mindig hosszúra metsszük, mivel a növekedés erélye fordítottan érvényes – tehát a gyenge vessző hosszabb hajtást fog generálni, míg a hosszú vessző kisebb hajtásnövekedést fog eredményezni.

+1 tipp: A lemetszett vesszők, kisebb gallyrészek apróra (2-3 cm) darabolásával kiváló mulcsréteget alakíthatunk ki a kert bármely szegletén.

Jó munkát kívánok!

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!