Héja – Az erdei vadász - Future of Debrecen

Héja – Az erdei vadász

Madaras Máté

A héja egy közepes termetű ragadozó madár. Az öreg példányok tollazatának alsó fele harántcsíkolt, a hátuk szürke. A fiatalok barnák, hasuk kendermagos. Szemük élénk sárga vagy narancssárga. A tojó nagyobb a hímnél: súlya az előbbinek akár két kilogramm is lehet, utóbbi pedig csak egy-másfél kilós.

Korábban az egyik leggyakoribb hazai ragadozó madár volt, mára viszont állományának létszáma rettentően lecsökkent. A fogyatkozásának több oka is van. A fácánnevelő kertekben, postagalambászok portáján az odatévedt héját a védelem ellenére gyakran lelövik, pedig a madár csak könnyű táplálékot keres, nem tehet arról, hogy azt nem zárják el előle rendesen. A fogyatkozás másik oka, hogy a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi láz nevű betegség tizedeli a héjaállományt. A betegség a klímaváltozás hatására egyre jobban terjed. Az emberek többségére nem veszélyes, gyakran komolyabb tünetek nélkül vészeljük át, ettől függetlenül bejelentés-köteles. A ragadozó madarakra – kifejezetten a héjára – viszont igen nagy hatással van. A betegséggel megfertőződött madár hamar elpusztul.

A héja Debrecenben is gyakori faj volt, a Nagyerdő jellegzetes vadásza. Kisebb koromban rendszeresen láttam madarász kirándulásaim során. Még manapság is több helyen fészkel, de már rég nem olyan gyakori mint egykor, ezért mindig örülök, ha látok egy-egy egyedet.

Rámenős, félelmet nem ismerő, vakmerő ragadozó. Emlősöket és madarakat egyaránt fog. Szinte bármit elfogyaszt, amit le tud gyűrni, de mókusokkal, nyulakkal, seregélyekkel, galambokkal, varjakkal, szajkókkal, szarkákkal táplálkozik főként. Ezek az állatok mindenütt túlzottan elszaporodtak, ahonnan a héja eltűnt.

Elsősorban erdei madár, fészkét magas fákra építi. A tojó 2-5 tojást rak, a kotlási idő 35-38 nap. A fiókák 40 naposan repülnek ki a fészekből. Állandó madár, az öreg madarak mindig választott területükön maradnak.

A héjánál sokkal gyakoribb a karvaly, mely hasonló, de kisebb termetű ragadozó. Vele már kertekben, parkokban is gyakran találkozhatunk. Mindkét madarat veszélyezteti az orvvadászat, az illegális madárlelövések. Pedig védett madarak: természetvédelmi értékük ötvenezer forint!

A karvaly sokkal kisebb a héjánál, csüdje vékonyabb

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!