Honnan tudhatja, hogy rossz fát tett a tűzre?! - Future of Debrecen

Honnan tudhatja, hogy rossz fát tett a tűzre?!

Nem mindegy, hogy milyen minőségű tűzifát használunk, ugyanis helytelen választás esetén akár dupla mennyiség is szükséges lehet ahhoz, hogy meleg legyen a lakásban. A helyes tüzelési gyakorlat pénztárca- és környezetbarát.

Mire figyeljünk vásárlás során?

Ha a fát Tüzépen szerezzük be, érdemes inkább köbméterre – nem súlyra – vásárolni és a tömörebb, keményfát választani (pl. gyertyán, bükk, tölgy, akác), amelyet vágást követően legalább 2-2,5 évig szárítottak, mert ekkor ideális, 10-15% körüli a nedvességtartalma.

Ha mázsára vesszük a fát és esetleg nem kellő ideig szárították, az abban lévő nedvességet is megfizetjük. A begyújtás során a fában lévő vizet el kell párologtatni, hiszen csak azt követően érheti el a fa a gyulladási hőmérsékletet. Éppen ezért nem mindegy, hogy a fa 15%-os vagy 40%-os (pl. frissen vágott fa) nedvességtartalmú. Összességében a felesleges víz a begyújtást nehezíti, majd a fűtés hatásfokát is hátrányosan befolyásolja.

A nem megfelelő tűzifa-választás miatt több füst keletkezik, amelyből a kisméretű aeroszol részecskék (PM10 és PM2,5) a levegőből egyből a szervezetünkbe juthatnak, ezáltal rövid távon légúti tüneteket okoznak, míg hosszú távon növelik a légzőszervi, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. 

Mire ügyeljünk a fa aprítása során?

Mindig olyan méretűre vágjuk a fát, amilyen méretű tűztérben fogjuk azt felhasználni. Fontos! Minél apróbbra hasogatjuk, annál könnyebben fér hozzá a levegő, ami az égés alapfeltétele. Az összevágott fát esőtől védett, jól levegőző, lehetőleg déli fekvésű helyre tegyük, ahol nem folyik alatta a víz és az alulról feláramló párától is védve van.

Érdemes a farakás mögött kb. 5-10 cm széles, alatta kb. 15-20 cm magas légáteresztő réteget hagyni, amit különböző alátéttel, ráccsal biztosíthatunk, ezáltal is segítve a száradást.

Mit használjunk gyújtósnak?

Ha kertünk van:

Hagyjuk száradni a kertünkben lévő fák lemetszett ágait 2 évig halmokban gyűjtve. A már kiszáradt ágakat könnyen, szabad kézzel fel lehet aprítani és ideálisak gyújtósnak. A száradó ághalmok madarak és más élőlények számára búvóhelyként szolgálhatnak.

Ha nincs kertünk:

Vásárolhatunk szalmát, vagy viasszal átitatott fagyapotot. Esetleg használjunk nyomtatott feliratot/mintát nem tartalmazó papír tojástartót, amit már nem tudunk újra használni.

Ne használjunk színes, fényes papírt (pl. reklámújságot) gyújtósnak, mivel annak elégetése során káros vegyületek jutnak a levegőbe és a hamuba. 

A helyes tüzelés lépésről lépésre:

A hagyományos tüzet alulról gyújtják meg (gyújtósra ágaprítékot, majd sátor alakban vastagabb ágakat helyeznek), azonban ezzel az a probléma, hogy a tűz belső magját leárnyékoljuk, így az nem jut kellő mennyiségű levegőhöz. Ebből adódóan a helyes tűzrakás során fordítva, alulra a vastagabb fákat helyezzük – mintha egy fészket építenénk – , majd a tetejére helyezzük a könnyen meggyulladó részeket, az apró fát és a gyújtóst.

Ne zsúfoljuk tele a tűzteret, inkább kisebb rakást alkalmazzunk és tegyünk többször a tűzre a megfelelő légellátás miatt. Ügyeljünk arra, hogy a túl sok levegő, a túl heves égés sem jó, mert a hő ilyen esetben a kéményen távozik. 

Az idő és energia, amelyet a helyes tüzelési gyakorlatra fordítunk, nemcsak a pénztárcánkat kíméli, de a levegőtisztaság és ezáltal az egészségünk védelméhez is hozzájárul. Egy rossz szokás tudatos megváltoztatása a saját életminőségünk javításán túl az unokáink életére is pozitív hatást gyakorol.

További információkért keresse fel a „Fűts okosan!” kampány hivatalos honlapját: http://www.futsokosankampany.hu/ vagy a debreceni Ökomenedzser Irodát.

Az iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4024 Debrecen, Piac utca 20. 96. sz. iroda Ökomenedzser: Fülöp Ferenc Krisztián, Nagy KatalinE-mail: hungairy@ph.debrecen.huTelefon: 06 52 511-583

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!