Hová tűntek a verebek? - Future of Debrecen

Hová tűntek a verebek?

Madaras Máté
Házi veréb hímek (fejtetőjük szürke, torkuk és begyük fekete)

Aki figyeli a madarakat, nyomon követi életüket vagy állományváltozásaikat, már biztosan észrevette, hogy sok helyről eltűntek a verebek. Sokkal kevesebben lettek. Ez nem mindig volt így, a múlt században olyan sok veréb fészkelt hazánkban, hogy az állományukat megbecsülni sem tudták. Óriási tömegben lepték el a fákat és bokrokat, szinte teljesen elfoglalták a téli madáretetőket, reggelente pedig csiripelésükre lehetett ébredni. Ez azonban már mind a múlté, egyedszámuk egyaránt lecsökkent városokban és vidéken.

Ez a drasztikus megfogyatkozás több okra is visszavezethető. Az újabb és modernebb házak és más épületek gyakran résmentesek, nem tudnak bennük fészkelni a madarak. Visszaszorult a háztáji gazdálkodás is, sok helyről eltűntek a haszonállatok, ezáltal kevesebb táplálékot találnak a verebek. Sajnos, amíg sokan voltak, az emberek többsége nem kedvelte őket. Hangos csivitelésük, a magtárakban és baromfiudvarokon, valamint a napraforgó- és búzatáblákban okozott kártételük – sőt gyakran csak egyszerű színezetük – miatt tűzzel-vassal irtották őket.


Pedig a verebek a természet nélkülözhetetlen részei, költési időszakban rengeteg rovart hordanak a fiókáiknak, az év további részében pedig gyommagvakat is fogyasztanak. A fent említett okok miatt Nyugat-Európában sok helyről teljesen eltűntek, speciális védelmi intézkedéseket vezettek be a megmentésük érdekében.

Kevesen tudják, hogy hazánkban két verébfaj is fészkel, mindkettő törvényes védelem alatt áll. Bár állományuk jelentősen csökkent – és ez a negatív változás még nem állt meg -, így is a leggyakoribb, legnagyobb egyedszámmal fészkelő hazai madarak. Becslések szerint egy- és kétmillió pár közötti lehet a számuk.

A házi veréb – nevének megfelelően – településeken, mindig az ember közelében él. Nagyvárosokban, falvakban, állattartó épületek körül is fészkel. Az embereknek köszönhetően minden kontinensen elterjedt, igazi „világpolgár”. Fákon és bokrokon is fészkelhet nagy telepekben, de ez ritka, inkább épületek réseiben, tetőcserepek alatt költ. Gyakran gólyafészek oldalába építik nagy méretű, fűszálakból álló és tollakkal bélelt fészküket. Évente általában kétszer, néha háromszor is költhetnek. A verebek is énekesmadarak, és az elsőre monotonnak és egyszerűnek tűnő csiripelésük jobban megfigyelve változatos, van benne rendszer.

Házi veréb tojó (feje egyszínű homokbarna)

A mezei veréb nem kötődik annyira az emberekhez. Ártéri erdőkben, mezőgazdasági területek fasoraiban, ligetekben, kertekben fészkel. Az épületek réseinél jobban kedveli a harkályok által vájt odúkat, de az előbbiben is megtelepszik. Viselkedése, költése hasonló a házi verébnél leírtakhoz. Fiókáit főleg rovarokkal eteti, kevesebb magot fogyaszt, mint a házi veréb. Állandó madarak, egész évben a költőhely közelében maradnak. Átlagos életkoruk 3-4 év, de ritkán a 10 éves kort is megérhetik. A verebek súlya 20-40 gramm között változik.

Mezei veréb (pofáján fekete folt, fejtetője gesztenyebarna)

Mindkét verébfaj védelemre érdemes madár, fákra vagy épületekre kihelyezett mesterséges fészekodúkkal, illetve téli madáretetéssel segíthetjük őket.

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!