A Global Footprint Network minden évben kiszámolja, hogy mennyi az emberiség átlagfogyasztása és a Föld átlagos eltartóképessége, valamint megállapítja a globális túlfogyasztás napját. 2024-ben az emberiség mindössze 7 hónap alatt elhasználta azokat az erőforrásokat, amelyeket a Föld egy év alatt képes újratermelni, vagyis mostantól év végéig a Föld „hitelez” nekünk. 

A túlfogyasztás – ahogy neve is utal rá – azt mutatja meg, hogy erőforrások tekintetében többet fogyasztunk el, mint amennyi egy megadott idő alatt újra tud termelődni.

Hogyan „fogyaszthatjuk túl” Földünket?

A túlfogyasztást alapvetően 4 tényező határozza meg, amelyek mentén a számítások készülnek, mind globálisan, mind a Föld egyes országaira vonatkoztatva:

• mennyi a valós fogyasztásunk,
• milyen technológiákat és eszközöket használunk,
• a Föld aktuális népessége,
• az a terület a Földön, amelyet az adott időpontban az emberiség elfoglal.

100 évvel ezelőtt még az ökológiai lábnyom fogalma sem létezett, az elmúlt 63 évről azonban már vannak adataink, ez idő alatt pedig megduplázódott ennek nagyságrendje. Miközben a gazdaság, a népesség és a fogyasztás egyre nőtt az elmúlt évtizedekben, a Föld ugyanakkora maradt. A globális adatokat tekintve, jelenlegi életmódunk alapján 1,7 Föld szolgálná ki igényeinket, a magyar átlagfogyasztás szerint még ennél is többre, 2,5 Földre lenne szükség!

2024-ben május 25-e a magyar túlfogyasztás napja a Global Footprint Network adatai alapján. Szomorú, de mi magyarok 5 hónap alatt éltük fel a Föld éves tartalékait.

Fenntarthatósági szempontból hazánk sajnos ebben rosszabbul teljesít a világátlagnál. Míg a globális túlfogyasztás napja 2023-ban is augusztusra esett, addig Magyarország tavaly és idén is május hónapban már felélte a teljes éves erőforrásait. Máshogyan megfogalmazva ugyanezt: ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor 2,5 Földre lenne szüksége az emberiségnek. 

De nem csak mi, magyarok élünk „nagy lábon”. Összehasonlításképpen: az élen évek óta Quatar áll, jelenleg 8,7 földnyi átlagfogyasztással, őt követik a luxemburgiak 7,3 földnyivel. Az Európai Unió országaiban a lakosság átlagos lábnyoma 3 földnyi. A legkisebb egy főre jutó ökológiai lábnyomot Jemen, Haiti, Burundi, Ruanda vagy Kelet-Timor polgárai képviselik 0,4 Földdel.

Mikor jutottunk idáig?

Néhány évtizeddel ezelőtt az emberiség csupán a Föld erőforrásainak 2/3-át használta fel egy év alatt. Ez azonban az ipari forradalom következtében megváltozott és az 1980-as évekre már októberben elhasználtuk a Föld egész éves tartalékait, 2023-ra pedig már augusztus 2-án elérkezett ez a fordulat.

Hogyan éljünk környezettudatosan?

Környezettudatosan élni egy olyan szemléletmódot jelent, amely kihat az étkezési, vásárlási, közlekedési szokásainktól kezdve otthonunk energiahatékonyságán keresztül a pénzügyi tervezésünkig, tehát életünk minden területére.

Ültessünk minél több növényt, az irodában pedig tartsunk minél több szobanövényt. Ezzel nem csak a Földdel, de magunkkal is jót teszünk. A növények ültetésével, tudatos fásítással javítjuk környezetünk levegőminőségét, valamint a zöld környezet nyugtatóan hat az emberi idegrendszerre is.

Szennyezni nem csak a szemeteléssel, hanem többek között például a közlekedéssel is lehet. Próbáljuk meg visszaszorítani az üzemanyag-felhasználásunkat. Válasszunk tudatosan fenntartható közlekedési módot, mellyel csökkenthetjük olyan üvegházhatású gázok és légszennyező anyagok kibocsátását, amelyek negatív hatással vannak a levegőminőségre és az egészségre.

Ahhoz, hogy vissza tudjunk térni egy olyan élethez, amellyel nem használjuk túl az erőforrásokat és nem feszegetjük a bolygó eltartóképességének határait, elengedhetetlen lenne egy rendszerszintű változás. Ha kis lépésekkel elindulunk a fenntarthatóbb életmód útján, azzal nem csak a környezetünknek, hanem saját magunknak is jót teszünk: tetteinkkel, döntéseinkkel enyhíthetjük a klímaszorongást, javíthatjuk egészségünket, erősíthetjük a természethez való kapcsolódásunkat, de akár új közösségekhez is kapcsolódhatunk, új élményeket szerezhetünk.

Közös erőfeszítéssel tehetünk azért, hogy minél későbbre toljuk a túlfogyasztás napját!

Forrás:

https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/csaladi-zold-penzugyek/zold-gazdalkodas-otthon/penzugyi-tervezes/2024-ben-augusztus-1-a-globalis-tulfogyasztas-napja

https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/csaladi-zold-penzugyek/zold-gazdalkodas-otthon/penzugyi-tervezes/5-honap-alatt-eltuk-fel-a-fold-eves-tartalekait

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4025 Debrecen, Piac utca 20. 211. sz. iroda 
Ökomenedzserek: Tornainé Kicsák Edit, Ulveczki Csaba Lajos
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 583

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.