Ismerd meg a szürkebegyet! - Future of Debrecen

Ismerd meg a szürkebegyet!

Madaras Máté

Hazánk madárvilága rendkívül változatos, több faj nagyon szép, rá jellemző névvel büszkélkedhet, ilyen többek között a vörösbegy, a kékbegy és a szürkebegy is. Utóbbi az előző kettővel nem rokon faj, a szürkebegyfélék családjának egyetlen hazai fészkelője.

Az erdei szürkebegyről kevesen hallottak, még kevesebben láthatták, hiszen félénk madár, nehéz észrevenni. Viselkedése különös, a bokrok alján mozog, a talajszinten; kerüli a feltűnést, szinte egér módjára közlekedik a sűrű növényzetben. Azt, hogy nehéz észrevenni, tovább nehezíti terepmintázata, barna és szürke tollazata, valamint apró termete. Verébnél kisebb madár, tömege 15-25 gramm. A hímek tavasszal általában a fák csúcsáról énekelnek – s ez egyébként szép csicsergés -, ilyenkor könnyebb megfigyelni.

Hogy pontosan hány pár fészkel belőle Magyarországon, rejtőzködő életmódja miatt nem tudjuk, de a kutatók egyetértenek abban, hogy évről évre több szürkebegy költ nálunk. Hazánkban főként fenyvesekben fészkel, Nyugat-Európában már kertekben, parkokban is gyakori. Erdei madár, de őszi és tavaszi vonulása során nádasokban, bokrosokban is megfordul. Legkönnyebben egyébként áprilisi vonulásakor láthatjuk, ilyenkor az észak felé tartó egyedek is átvonulnak az országon.

Vonuló, a telet Dél-Európában tölti, ritkán akad egy-egy áttelelő madár. Általában március végén érkezik és októberben vonul el. Táplálékát költési időszakban hernyók, szúnyogok, pókok alkotják, ősszel és télen gyommagvakat és bogyókat is eszik. Különösen szereti a fekete üröm magját.

A fészkét is talaj közelbe építi, magas fűben, bokrok alacsony ágain épül, általában 5 tojást rak, a fiókák két hét kotlás után kelnek ki, újabb két hét után pedig elhagyják a fészket. Csak a tojó kotlik, a hím ritkán eteti, a fiókákat mindketten nevelik.

Viszonylag sok természetes ellensége van: kígyók, kisemlősök, ragadozó madarak egyaránt megeszik. A tojásokat a vaddisznó is elpusztítja. Védett madár, természetvédelmi értéke 25 ezer forint. Segíteni az élőhelyeinek védelmével lehet, az erdők érintetlenül hagyása sok állatnak biztosíték a fennmaradáshoz. A legöregebb Magyarországon gyűrűzött erdei szürkebegy 6 évig élt.

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!