2024 januárjától Magyarországon is elindult a konyhai zöldhulladék és élelmiszer-hulladék – azaz a biohulladék – elkülönített gyűjtése. Célja, hogy a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, és csökkenjen a hulladéklerakókon lerakott települési hulladék biológiailag lebomló tartalma. Amennyiben lehetőség van, komposztáljatok otthon, melynek jótékony, hasznos termékét a talajba visszaforgatva majd növényeitek meghálálják.

Mit tudunk a komposztról?

A komposzt olyan elhullott szerves anyagokból álló végtermék, amelynek „építőelemei” rothadási folyamatokon mennek keresztül. A rothadás során a bomlás először a levegőt használó mikroorganizmusok által megy végbe. Ezek úgy bontják le a szerves anyagok egy részét, hogy az gáz formájában szén-dioxidként a levegőbe távozik. A folyamat során a nyersanyagok lassan egyre apróbb részekre, végül pedig akár különálló molekulákra vagy atomokra bomlanak. Ezekből az „elemekből” a humifikáció (humuszképződés) során újfajta anyagok, nevezetesen huminsavak (“humuszmolekulák”) keletkeznek. Ezek a savak agyagrészecskékkel kémiailag egyesülve olyan látható morzsákat és szemcséket alkotnak, amelyeket komposztként vagy humuszként ismerhettek fel.

A keletkező háztartási hulladék akár 1/3-ad része is komposztálható zöld hulladékként.

Mi a komposztálás?

A komposztálás biológiailag lebontható zöld hulladék levegő jelenlétében történő, irányított lebomlását jelenti, de tekinthetitek korhadásnak is. A végtermék sötét, földszerű, gyúrható állagú, 50-60% nedvesség tartalmú, tápanyagban gazdag komposztanyag. A legjobb az egészben, hogy komposztálhatsz konyhai zöld hulladékokat és kerti zöld hulladékokat is, így azokat nem kell elszállíttatni.

A komposztálás jelentősége a keletkező zöldhulladék helyben tartásán túl abban rejlik, hogy a komposztálható anyagok egyáltalán nem is válnak hulladékká. A komposztálás folyamatával ugyanis a zöld javak akár kevesebb, mint 1 év leforgása alatt különböző mikroorganizmusok segítségével növények számára hasznosítható, tápanyagdús humusz-szerű anyaggá alakulnak. És ehhez a Te részedről csak egy minimális energiabefektetésre van szükség!

A komposzt tulajdonságai

• A komposzt tulajdonságai a nyersanyagoktól és a rothadási foktól függenek.
• A komposzt vagy durva és rostos, vagy barnás-morzsalékos, vagy a kettő keveréke.
• Kellemes, fás aromájú.
• Nehezebb, mint a tőzeg, de könnyebb, mint a homok.
• A komposzt sok közepes méretű és pórusú anyaghalmaz, ami magyarázatot ad a megfelelő víz- és levegőellátottságra.
• pH-értéke 6,2 és 8,4 között van.
• Tápanyagtartalma a nagyon alacsonytól az 50 térfogatszázalékig terjed.
• Sok foszfort és káliumot, általában kevesebb nitrogént, valamint nyomelemeket tartalmaz.
• Növényi trágyaként vagy talajjavítóként (vagy mindkettőként) működik.

Mi a helyzet az égetéssel?

Az elégetett avarból származó légszennyező anyagok károsak a ti és a lakóközösségetek egészségére egyaránt. Az égésből származó hő semmilyen módon nem hasznosul, vagyis az égetésnek ilyen jellegű gyakorlati haszna sincs. 

A fenti érvek mellett még szeretnénk felhívni a figyelmeteket arra is, hogy

Debrecenben az avarégetés tilos!

Kedves Olvasóink! A Komposztálás Otthon sorozatunk első fejezetét olvashattátok. 

A következő részében a leggyakoribb komposztáló típusokat fogjuk bemutatni. 

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4025 Debrecen, Barna utca 23. 90. sz. iroda 
Ökomenedzser: Tornainé Kicsák Edit, Ulveczki Csaba
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 408

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.