2024 januárjától Magyarországon is elindult a konyhai zöldhulladék és élelmiszer-hulladék – azaz a biohulladék – elkülönített gyűjtése. Célja, hogy a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, és csökkenjen a hulladéklerakókon lerakott települési hulladék biológiailag lebomló tartalma. Amennyiben lehetőség van, komposztáljunk otthon, melynek jótékony, hasznos termékét a talajba visszaforgatva majd növényeink meghálálják.
A komposztálás olcsó és környezettudatos módja a kerti és a konyhai hulladékok újrahasznosításának, azonban az, hogy mi a komposztálható és mi az, ami nem, nem mindig teljesen egyértelmű. Ezt most bemutatjuk Nektek!
Ilyen anyagokat tehettek bele:
Konyhai, háztartási hulladékok:
– Gyümölcs, zöldség héja, szára, levele, csutkák, romlott termés
– Hervadt virág, használt virágföld
– Kávézacc, teafű, fűszer-és gyógynövények, teafilter (ha nem tartalmaz műanyagot)
– Tojáshéj (megfelelően felaprítva)
– Kenyér, tészta (főleg, ha már száraz)
Kerti hulladékok:
– Lenyírt fű, lehullott falevél
– Szárított fű
– Kerti növények
– Ágak, gallyak, fanyesedékek, fakérgek (nagyobb darabok megfelelően felaprítva)
– Fertőzésmentes zöldhulladék
– Növényevő állatok ürüléke: hörcsög, csirke, nyúl, ló, tehén, kecske trágyája
– Vegyszermentes fűrészpor, faforgács: bármilyen faaprólék (ha nem rendelkezik bevonattal)
– Gyomnövények
– Avar
– Fahamu (kis mennyiségben)
Komposztba mértékkel helyezhető:
– Déli gyümölcsök maradékai (illóolaj és növényvédőszer tartalmuk miatt)
– Fenyő-és tujafélék (gyanta és illóolaj tartalmuk miatt nehezebben bomlanak le)
-Tojástartó, hullámpapír, karton, nem színes újság, papírzacskó
Ilyen anyagokat NEM tehettek bele:
Általánosan érvényes elv az, hogy a szervetlen anyagok, a vegyszerezett növények és a húsfélék tilosak komposztáláskor.
– Nem lebomló anyagot tartalmazó anyagok (üveg, építési hulladék, gyógyszer, elem, tisztítószer, kompozit anyag – forgácslap)
– Nagyobb méretű faágak és fatörzsek
– Kozmetikai törlőkendő, papír zsebkendő, szalvéta, vattapamacs, pelenka (fertőzésveszély miatt)
– Ételmaradék, csont, kolbászhéj, chips (lebomlanak, de növelik a bűz keletkezésének esélyét és egészségügyi kockázatot jelentenek)
– Növényi zsiradék, használt olaj (vigyük inkább használt olajgyűjtő helyre!)
– Vegyszerrel kezelt zöldségek, gyümölcsök
– Beteg vagy fertőzött növények
– Húsmaradékok (könnyen büdössé válnak, odavonzzák a kártevőket és az állatokat)
– Tejtermékek (könnyen büdössé válnak, odavonzzák a kártevőket és az állatokat)
– Péksütik (odavonzzák a kártevőket és az állatokat)
– Cigarettacsikk (mérgező anyagokat tartalmaz)
– Hús-és mindenevő állatok trágyája (fertőzésveszély miatt nem szabad komposztba tenni)
– Festett vagy vegyszerrel kezelt fa
– Csávázott vetőmagok
– Színes újságok, nyomtatványok
– Szén hamu (kátrányt tartalmaz)
– Szennyvíz
Ilyen arányokat tartsatok
A komposztálás során a komposztba kerülő anyagok tartalmaznak szenet és nitrogént, viszont nem egyenlő arányban. A szén az energiaforrás a komposztálást végző mikroorganizmusoknak, gombáknak, korhadékevőknek, a nitrogén pedig a fehérjék alapja, ami a mikroorganizmusok szaporodását és testük építését segíti.
Megfelelő aránynak azt nevezzük, amikor egyikből sem keletkezik felesleg, nem akadályozza a többlet anyag a komposztálást, vagy nem keletkeznek kellemetlen szagok. Ha sok a nitrogén, a komposztból szagok kezdenek el terjengeni a felszabaduló ammónia és egyéb bűzös gázok miatt. Ha túl sok a szén, talán el sem indul a komposztálás folyamata. Az ideális szén-nitrogén arányt úgy tudjuk elérni, ha 3 rész magas nitrogéntartalmú zöld konyhai hulladékhoz 1 rész magas széntartalmú barna hulladékot adunk, majd pedig rétegezzük a barna és zöld részeket.
Milyen gyakran forgassuk?
4-6 hetente, vagy akkor, ha túl nedves a komposzt, vagy szagot áraszt.
Mérjem-e a komposztom hőmérsékletét?
Nem szükséges, de sok mindent jelezhet számodra a mért hőmérséklet. A komposzt ideális hőmérséklete 55-70 fok között alakul. Legalább 55 fok kell a csírátlanodáshoz és legfeljebb 70 fokot képesek elviselni a leghasznosabb mikroorganizmusok. Magasabb hőmérséklet esetében termofil baktériumok jelennek meg és akár bűzt is áraszthat a komposzt, illetve fennáll az öngyulladás veszélye.
Mikor van kész a komposztom?
Ha a komposzt szerkezete laza, morzsalékos, színe sötét (barnás-fekete), friss erdőtalajra emlékeztető illata van, földszerű a kinézete, és eltelt 8-12 hónap a komposztálás kezdete óta, akkor már sejthetjük, hogy érett komposzttal állunk szemben.
Hogy teljes bizonyossággal mondhassuk, elkészült a komposzt, végezzük el az úgynevezett zsázsa tesztet.
Zsázsa teszt:
Az érett komposztot tegyük egy kis cserépbe, nedvesítsük meg, majd tegyünk bele zsázsa magot (esetleg mustármagot). Ha pár napon belül a nedvesen tartott komposztban a magok kicsíráznak, akkor a komposztunk elég érett.
Tipp – pihentetés:
Ahhoz, hogy a komposzt teljesen csíramentes legyen érdemes több komposztkeretet felállítani és az érett komposztot az első év után pihentetni további egy évig, majd csak ezután kitermelni. Így biztosan nem fog gazosodni a felhasznált komposztunk.
Kedves Olvasóink! A Komposztálás Otthon sorozatunk negyedik fejezetét olvashattátok. A következő, s egyben utolsó részben bemutatjuk Nektek, hogy milyen problémák merülhetnek fel a komposztálás során.
Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály
4025 Debrecen, Barna utca 23. 90. sz. iroda
Ökomenedzserek: Tornainé Kicsák Edit, Ulveczki Csaba
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 408
A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő. |
gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász
geográfus, projektmenedzser
jogi szakokleveles közgazdász
okleveles természetvédelmi mérnök
a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója
ökológus
környezetgazdálkodási agrármérnök
a Természettár vezetője
többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó
a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere
kertészmérnök
Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke
biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója
az NI Hungary Kft. vezérigazgatója
természetvédelmi mérnök
tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor
a Debreceni Egyetem adjunktusa
rádiós műsorvezető
kommunikációs szakember
a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense
a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója
önkormányzati tanácsadó
divattervező, környezettervező
Természetvédelmi mérnök
a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója
környezetmérnök, fotográfus
az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője