
Az üveg útja
Az üveg mindennapjaink részét képezi. Elég kinéznünk az ablakon, felkapcsoljuk a villanyt vagy felvesszük a szemüvegünket, de akár főzéskor is találkozhatunk vele. Zöldebb szemléletű felhasználóknál akár évekig kitart egy-egy befőttes üveg, hiszen a csomagolásmentes boltokban előszeretettel töltik meg őket egy gyors tárázás után, de a befőzés sem maradhat el a jól megszokott üvegek nélkül. De hogyan is készül az üveg?
Kevesen tudják, de az üveg valójában olvasztott homok. Akár a strandon talált, hétköznapi homokból is képesek vagyunk üveget előállítani, de manapság már számos egyéb alapanyagot is használnak e célra az üveggyárak. A homokot, amelynek legfőbb alapanyaga a kovaföld vagy szilicium-dioxid, nagyon magas hőmérsékleten (kb. 1700 Celsius-fokon) olvasztják meg. Ennek hatására megváltozik annak teljes szerkezete, és eredményül egy amorf anyagot kapunk, amely már egyáltalán nem emlékeztet a homok korábbi szemcsés voltára. Ez az amorf anyag bár szilárd halmazállapotú, bizonyos mértékben hasonlít a folyadékokra. Molekulái folyamatosan véletlenszerűen ingadoznak, így sosem tekinthetjük teljesen szilárd anyagnak.
Mivel ilyen sok helyen használható anyagról beszélünk, így nagyon sokféle üveget különböztethetünk meg. A legfontosabb különbségeket pedig a kvarchomokhoz adott kísérőanyagokban és azok tulajdonságaiban kell keressük. Néhányat bemutatok nektek.
Ha adalékanyagként sziksót használnak, a homok az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékleten kezd el olvadni, így takarít meg energiát. Hátránya azonban, hogy az így létrehozott üveg vízben oldható, ami egy esetleges pohár esetén – valljuk be – nem szerencsés. Éppen ezért további kísérőanyagot adnak hozzá, méghozzá mészkövet, amely stabilizálja azt. Az így létrejött anyagot formába öntik, és el is készült a poharunk. Ha a forma helyett fémlapra terítik rá, azon szétterülve síküveg keletkezik, amellyel ablak formájában is találkozhatunk.
Ha zöld színű üveget szeretnénk, akkor a korábbi keverékhez vas és króm alapú vegyi anyagokat adnak.
Amennyiben hőálló üveget szeretnénk létrehozni, bór-oxidot kell a keverékhez adjunk, amely megnöveli annak olvadáspontját.
Nagyon sokféle üveget ismerünk még, gondoljuk csak a kristályüvegre, amely az ólom-oxid miatt olyan különleges fényű; vagy a golyóálló üveg, amely a hozzáadott műanyag segítségével nyeri el e különleges tulajdonságát.
Ugye milyen sokrétű és értékes anyagról van szó?
Ezért is olyan fontos, hogy megbecsüljük!
Tudjátok, zöld kuka!
a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója
ökológus
környezetgazdálkodási agrármérnök
a Természettár vezetője
többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó
a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere
kertészmérnök
Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke
biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója
az NI Hungary Kft. vezérigazgatója
természetvédelmi mérnök
tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor
a Debreceni Egyetem adjunktusa
rádiós műsorvezető
kommunikációs szakember
a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense
a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója
önkormányzati tanácsadó
divattervező, környezettervező
Természetvédelmi mérnök
a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója
környezetmérnök, fotográfus
az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője