Mentsük ki a hulladékot a szemétből! - Future of Debrecen

Mentsük ki a hulladékot a szemétből!

3. rész

Az üveg útja

Az üveg mindennapjaink részét képezi. Elég kinéznünk az ablakon, felkapcsoljuk a villanyt vagy felvesszük a szemüvegünket, de akár főzéskor is találkozhatunk vele. Zöldebb szemléletű felhasználóknál akár évekig kitart egy-egy befőttes üveg, hiszen a csomagolásmentes boltokban előszeretettel töltik meg őket egy gyors tárázás után, de a befőzés sem maradhat el a jól megszokott üvegek nélkül. De hogyan is készül az üveg?

Kevesen tudják, de az üveg valójában olvasztott homok. Akár a strandon talált, hétköznapi homokból is képesek vagyunk üveget előállítani, de manapság már számos egyéb alapanyagot is használnak e célra az üveggyárak. A homokot, amelynek legfőbb alapanyaga a kovaföld vagy szilicium-dioxid, nagyon magas hőmérsékleten (kb. 1700 Celsius-fokon) olvasztják meg. Ennek hatására megváltozik annak teljes szerkezete, és eredményül egy amorf anyagot kapunk, amely már egyáltalán nem emlékeztet a homok korábbi szemcsés voltára. Ez az amorf anyag bár szilárd halmazállapotú, bizonyos mértékben hasonlít a folyadékokra. Molekulái folyamatosan véletlenszerűen ingadoznak, így sosem tekinthetjük teljesen szilárd anyagnak.

Mivel ilyen sok helyen használható anyagról beszélünk, így nagyon sokféle üveget különböztethetünk meg. A legfontosabb különbségeket pedig a kvarchomokhoz adott kísérőanyagokban és azok tulajdonságaiban kell keressük. Néhányat bemutatok nektek.

Ha adalékanyagként sziksót használnak, a homok az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékleten kezd el olvadni, így takarít meg energiát.  Hátránya azonban, hogy az így létrehozott üveg vízben oldható, ami egy esetleges pohár esetén – valljuk be – nem szerencsés. Éppen ezért további kísérőanyagot adnak hozzá, méghozzá mészkövet, amely stabilizálja azt. Az így létrejött anyagot formába öntik, és el is készült a poharunk. Ha a forma helyett fémlapra terítik rá, azon szétterülve síküveg keletkezik, amellyel ablak formájában is találkozhatunk.

Ha zöld színű üveget szeretnénk, akkor a korábbi keverékhez vas és króm alapú vegyi anyagokat adnak.

Amennyiben hőálló üveget szeretnénk létrehozni, bór-oxidot kell a keverékhez adjunk, amely megnöveli annak olvadáspontját.

Nagyon sokféle üveget ismerünk még, gondoljuk csak a kristályüvegre, amely az ólom-oxid miatt olyan különleges fényű; vagy a golyóálló üveg, amely a hozzáadott műanyag segítségével nyeri el e különleges tulajdonságát. 

Ugye milyen sokrétű és értékes anyagról van szó?

Ezért is olyan fontos, hogy megbecsüljük! 

Tudjátok, zöld kuka!

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!