Miért ásnak el országszerte 60 napra alsónadrágokat? - Future of Debrecen

Miért ásnak el országszerte 60 napra alsónadrágokat?

A Kazinczy Ferenc Általános Iskola is csatlakozott az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont (ELKH ATK ) Talajtani Intézetének „Alsóban az élet” című programjához. A program célja, hogy országosan feltérképezzék a talajban lakó hasznos lebontó élőlények mennyiségét és aktivitását. 2021 tavaszától az önkéntes kutatók közreműködésével egy országos szintű talajélet-, talaj-egészség-felmérés vette kezdetét.

Korábban a komposztálásról tartottam előadást az iskolában, majd meghívást kaptam a kiásás eseményére. Nagyon örülök annak, hogy ilyen remek kapcsolatot sikerül ápolni az intézményekkel. Az ehhez hasonló kezdeményezések nem csupán hasznos, hanem szó szerint kézzel fogható tudást adnak a tanulóknak, továbbá közelebb hozzák őket a tudományos élethez is azáltal, hogy ezt a mérést ők maguk végezték el. Az ilyen tapasztalati élmények, amikor a két kezükkel foghatják meg azt a kiásott textilt, amit elkezdtek lebontani a talaj élőlényei, sokkal érdekesebbé, érthetőbbé teszik az órai elméleti anyagot. Valóban töretlen volt az érdeklődésük. Az átfúródott gyökér, az elvékonyodott anyag, a kilyukadt szövet előzetes elvárásaikat igazolták. Az elmélet hirtelen kézzel fogható ténnyé változott számukra.

Minél kevesebb marad két hónap alatt az alsónadrág anyagából, annál egészségesebb a talaj, annál nagyobb a talajélet.

A Kazinczy suliban az alsónadrágot a többi csatlakozóhoz hasonlóan 25 cm mélységbe ásták el, majd 60 napon keresztül hagyták dolgozni az ott jelen levő talajlakó mikroszkopikus élőlényeket, valamint a növények gyökereit. A kiásás után az alsónadrágot szétvágták, egy papírlapra terítették és lefotózták. A fényképet és a kiásott alsónadrágot pedig visszajuttatták a Talajtani Intézet számára, ahol a szakemberek  elemzik az adatokat, fényképeket és anyagfogyásokat. 

Ezen kívül 60 napot pihent a talajban egy mindvégig hibátlan állapotban megmaradó nejlonharisnya is.

De mi is történt 60 nap alatt? 

A pamut alsónadrágban lévő természetes cellulózszálakat, melyeket a gyapotnövény termel, a mikroorganizmusok úgynevezett biokatalizátor, vagyis enzim segítségével képesek elbontani. Az így képződött cukor energiaforrás az élőlények számára.

A cellulóz egy összetett cukor, amit a talajban lakó élőlények/mikroorganizmusok képesek hasznosítani.

Amikor a cellulóz elbomlik, a szövet gyengül, ez pedig látszik a kiásott alsónadrágon. Ha elég hosszú ideig hagynánk dolgozni a talaj-élőlényeket az összes cellulózt képesek lennének elbontani. A lebomlás gyorsasága jelzi a talajélet mértékét az adott helyen.

Amikor a hibátlan nem tökéletes

A harisnya 60 nap után is hibátlan állapotban maradt, ugyanis az anyaga nejlon, amit a celluláz enzim nem képes elbontani. A nejlon a poliamidok közé tartozik, ahogyan a kevlár és még több más műanyagtípus. Ezek elbomlásához, aprózódásához több száz év szükséges. A kiásott harisnyában sem átfúródott gyökér, sem a mikroorganizmusok/ mikroszervezetek/ talajlakó-élőlények enzimei nem tettek kárt.

A műanyagok elbomlásához, aprózódásához több száz év szükséges.

Még egyszer szeretnénk megköszönni a meghívást a Kazinczy Ferenc Általános Iskola számára.

Talajélet és az őszi falevelek ökomenedzser szemmel

Hasonlóan a gyapotszálakhoz, az őszi lehullott falevél és avar is hasznos és lebontható, felhasználható a talaj lakói számára. Míg a fenyő tűlevelei 9-10 hónap alatt bomlanak le, addig a lágyszárú növények maradványai és a lombos fák leveleinek lebomlásához 8-9 hónapra van szükség.

Tippek az őszi lehullott falevél kezeléséhez

Mint oly sok helyen, így Debrecenben is tilos az avarégetés. De miért is égetnénk el, hiszen a lehullott levél egy kupacba gyűjtve menedékül szolgálhat különféle élőlények számára a téli időszakban, ideértve a keleti sünt is. 

Amennyiben a veteményesre hordjuk több cm vastagságban a falevelet, és a giliszták elkezdik beforgatni a földbe, meggátolhatjuk a talaj téli átfagyását is, valamint biztosíthatjuk a veteményesünk tápanyagutánpótlását.

A lehullott lombot megfelelően komposztálva pedig kiváló minőségű, humuszban gazdag komposztot kaphatunk a következő ősz kezdetére.

A szakszerű komposztálásban segítenek a debreceni ökomenedzserek, valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. kiadványa is, mely ingyenesen letölthető: http://www.hermanottointezet.hu/komposzt-ertek

Az iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4024 Debrecen, Piac utca 20. 96. sz. iroda Ökomenedzser: Fülöp Ferenc Krisztián, Nagy KatalinE-mail: hungairy@ph.debrecen.huTelefon: 06 52 511-583
U:\palfi.zsuzsa\02_LIFE_Megvalósítás\2020\E akció\Kommunikációs eszköztár\life.jpgU:\palfi.zsuzsa\02_LIFE_Megvalósítás\2020\E akció\Kommunikációs eszköztár\hungairylogo.png
A HUNGAIRY LIFE IP (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.
A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!